Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Gyula mezőváros topográfiájának kérdései (XIV—XVIII. század)

na volt az illető - amint azt Scherer vélte -, mert a várat belülről láthatólag nem ismerte jól. A ma is álló, trapéz alakú belső várat nem tudta megrajzolni;, csak a kimagasló kaputorony látszik a metszeten. A belső várat körülvevő védővonalnak, vagyis a derékvárnak nem voltak olaszbástyái, hanem három kerek bástyája, amelyek közül a téglából épített rondella (ágyútorony) ma is megvan. A vár védelme azonban már nem ezeken a részeken nyugodott, hanem az említetteket körülvevő külső váron és az ehhez délről csatlakozó huszárváron,

19 amelyeket vizesárok választott el egymástól (ez szerepel a látképen). A Paolo Mirandola olasz hadmérnök által 1562-ben készített alaprajzon a külső várnak öt olaszbástyája volt.

20 Mirandola terveit részben követve ezt három olaszbástyás palánkvárrá építették át, 1564-ben már csak a huszárvár három bástyájának felépítése volt hátra.

21 Zündt metszetén a külső várnak két olaszbástyája van a vár keleti (valójában északkeleti) oldalán. Úgy tűnik tehát, hogy az 1564. évre kialakult állapotot mutatja, egy bástyát lefelejtve. Mirandola alaprajzán a huszárvárnak négy bástyája van, ezek közül az egyik kerek bástya. A török ostromig a huszárvárat három olaszbástyás palánkvárrá építették át. Zündt bizonyára nem ezt, hanem a korábbi állapotot ábrázolta: az északi (valójában északnyugati) oldalon a kerek bástyához egy kiszögellő rész csatlakozik, ez valószínűleg a Mirandola rajzán még meglévő kis négyszög alakú bástya emléke lehet. E mellett azonban már 1562-ben is nem kerek, hanem olaszbástya volt. A külső vár 1564-re utaló kiépítettsége miatt azonban nem gondolhatjuk, hogy ez még valamilyen 1562 előtti állapotot mutat, hanem csak azt, hogy a rajzoló e részletre nem emlékezett vissza jól. Az említett bástya után a várkapu és ennek másik oldalán egy kerek bástya következik Mirandolánál is. Az ágyútorony azonban nem e mögött, hanem a következő olaszbástyánál volt, csakhogy ezt Zündt hibásan a külső- és a huszárvárat elválasztó belső vizesárokhoz rajzolja, elhagyva a huszárvár egy hosszú falszakaszát. A valóságban a külső várnak és a huszárvárnak is hosszúkásabb volt az alakja. Végül is kizárhatjuk azt, hogy a vázlatrajz készítője az ostrom időpontjának megfelelő helyzetet rögzítette volna. A várról rajzolt kép az 1563-64. évnek felelhet meg. Az a tény is erre az időpontra utal, hogy a plébániatemplom és a ferences templom tornyai még megvannak. Lebontásukról már az 1550-es években is volt szó, de erre feltehetőleg csak közvetlenül az ostrom előtt került sor.

22 Karácsonyi a különféle összeírások és oklevelek alapján természetesen már nagyon jól tudta, hogy Gyula mezővárost a megyehatár két egyaránt jelentős részre, egy Békés és egy Zaránd vármegyében fekvőre osztotta, csakhogy úgy vélte: az előbbi a Fehér-Körös északi partján, az utóbbi a déli oldalán feküdt. Említendő, hogy Gyula eredetileg csak Zaránd vármegyéhez tartozott, de valamikor 1438 után a Gyulától néhány kilométerrel északra húzódó megyehatárt megváltoztatták, és ezáltal Gyula egyik része Békés vármegyébe került.

23 A változtatás okát ugyan nem tudjuk, de azt igen, hogy így a megyehatárt az egyházmegyék régtől itt húzódó határvonalához igazították. A XIV században Gyula 76