Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Hol volt „Julamonustra” és Vata földvára? A középkori Gyula kezdetei

leg az arab-perzsa sultan (,uralkodó') szóval hozható kapcsolatba, mint a magyar Zolta (olvasata szólta vagy szulta) név.

128

Vata nevét eredeti alakjában őrizték meg a források Kraszna megyében Bathasomliwa (1259), vagyis\&tasomlaja és a Marosnál Bata (Kethbata) helynevekben.'

1

'

29 Nem figyeltek fel viszont arra, hogy a dömösi prépostság birtokainak összeírásában 1138-ban szintén szerepel egy Bata (ill. Botha) nevű falu. Gerlától délkeletre, a Fehér-Körös bal partján, Gyulavarsánd közelében volt. Fontos tény, hogy e birtokon, amelyet bizonyára Vatától vettek el, az összeírás szerint jelentős lótenyésztés folyt.

130 (Alább látjuk majd, hogy Szerhet falu 1232. évi határjárásában is fölbukkan Bata földje.) Nem általánosan ismert, hogy a korábban ellenséges besenyőkkel a X. század folyamán jó kapcsolat alakult ki, és „a magyar-besenyő együttműködés a X. századi magyar külpolitika egyik legszilárdabb elemének bizonyult".

131 Taksony nagyfejedelem, akinek felesége besenyő volt, a 955 után nyugatról fenyegető német támadással szemben védekezésre rendezkedett be, lezárva a nyugati irányú kalandozásokat. A német veszéllyel szemben a Dunától és a Kárpátok keleti oldalától a Donig terjedő területen élő besenyő törzsek harcosait hívta az országba.

132 Anonymus Gestája is beszámol a besenyők földjéről jött, „vezéri nemzetségből való"iThonuzoba Magyarországra költözéséről, megemlítve, hogy Taksony a Kemeji részeken, az abádi révnél adott neki szállásföldet. Thonuzoba volt Örkénd apja, akitől aTomaj nemzetség származott.

133 A X. század második felében történt nagyobb arányú besenyő beköltözés eredményeként létrejött jelentős besenyő településterületek egyike tehát a Tisza Heves megyei szakaszánál, az abádi rév környékén volt. A Kemeji részek néven emlegetett terület itt, a Tisza bal oldalán húzódott, de különösen a Tisza másik oldalán tanúsítja számos helynév a besenyők egykori jelenlétét.

134 Most már itt az ideje, hogy választ adjunk arra a kérdésre: hol volt a „Iula"-i monostor eredeti birtoka, a „Kanar" nevű prédium, amelyet a monostor nyilván az alapító kegyúr, illetve annak nemzetsége birtokaiból kapott adományként. Boleszló püspök fentebb idézett 1214. évi keltezésű adománylevele szerencsére felsorolja az utóbb a Bihar megyei Árpa falura elcserélt prédium határait. E helynevekből rögtön kiderül, hogy a prédium a Tisza mellett, a mocsaras ártéren helyezkedett el, ahol tavak és ártéri szigetek is voltak. Az oklevélben a határpontok között felbukkanó Kemej („Kernel") helynév az abádi rév környékére tereli a figyelmet, a Kömlő-ér („Kumuloer") mocsarai pedig a révtől északra, a Tisza jobb oldalán lévő területre, ahol Hevestől keletre Kömlő(d) falu volt. Végül „Ewrin" sziget azonosítható az egri püspök birtokában levő, 1248-ban említett „Euren", vagyis Örvény (Örem) faluval, azaz a Tiszafüreddel szemközt fekvő későbbi Tiszaörvénnyel.

135 Tehát a prédium Abádtól északra a Tisza jobb partján, Kömlődtől és Sarudtól keletre, a Sártvány-\ecse nemzetség kapcsán említett Poroszlótól délre feküdt. Az egyik határpont, „Chultuhilde" sziget nevében pedig a Csolt nevet is felfedezhetjük. A mocsaras ártéri terület földművelésre nem lehetett alkalmas, hanem csak állattenyésztésre. A „Kanar" 39