Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Implom József helytörténeti munkássága

Bizottság 1926-ban megválasztotta rendes tanárrá, ezt a döntést 1928-ban hagyta jóvá a minisztérium. Ez a biztos egzisztencia megteremtését jelentette, az addigi helyettes tanári havi 57 pengő ötven fillér fizetés kiegészítését 170 pengőre. A családalapításra is ebben az időszakban került sor. Implom 1926-ban kötött házasságot Balogh Irén tanárnővel, Balogh János gyulai református igazgatótanító lányával, aki számtant és természettudományos tárgyakat tanított az iskolában. A házasságból két leánygyermek született, Klára és Gabriella. Szüleik példáját követve mindketten tanárok lettek. Implomné Balogh Irén 1959-ig tanított. 1979. szeptember 9-én, két héttel férje halála után hunyt el. 6 A gyulai múzeum és könyvtár hetven éve (1868-1938). Gyulai Dolgozatok 1. Gyula, 1940. Implom múzeumi tevékenységéből elsősorban azokat a mozzanatokat igyekszünk kiemelni, amelyeket nem részletez ebben az alapos összefoglaló tanulmányában. A könyvtár történetéről Implom összefoglalásán kívül lásd még a „150 éves a Mogyoróssy Könyvtár" című kiadvány tanulmányait. (Gyula, 1986.) Implom 1928. január 4-én vette át a Városi Múzeum és 1930. április 15-én a Városi Könyvtár vezetését. Ezek az 1929 őszére elkészült új iskolaépület földszintjén kaptak megfelelő helyet. Az első feladat a múzeumi anyag rendezése után a múzeumi helyiségek és a múzeumi tárgyak kiállítása, bemutatása volt. A könyvtár anyagát is leltározni, rendezni kellett. 1930. november 30-án volt a múzeum ünnepélyes megnyitása, 1934. március 10-én pedig a könyvtáré. 7 Cikkei közül kettőt emelünk ki: A szabadságharc emlékei aVárosi Múzeumban (Schroder Gotthard naplója). BmH 1928. okt. 7. 4. p., okt. 14.2. p., okt. 21.2. p., nov. 25. 2. p., dec. 2. 2. p. AVárosi Múzeum feladatai. -BmH 1920. dec. 16. 2. p., dec. 21. 2. p., dec. 23. 2. p., dec. 26. 7. p., 1929. jan.6. 4. p., jan. 22. 2. p. Az utóbbi cikksorozatban írta a következőket a múzeum feladatairól: „Mindenekelőtt a város múltjára, jelenére , művelődésére, néprajzára, természetrajzára vonatkozó tárgyakat kell gyűjtenie és feldolgozva a látogatók szeme elé állítani. A helyesen berendezett múzeumnak oly tanulságosan kell hatnia, mint egy jól illusztrált könyvnek. Legfőbb céljának az oktatásnak kell lennie..." A közönség érdeklődése nélkül „a múzeum elvesztené minden kapcsolatát az élettel. Pedig a múzeumnak élnie, fejlődnie, tanítania, nevelnie kell. A múzeum nem maradhat továbbra is divatjamúlt, ódon holmik gyűjteménye." 8 BMK GYMKIr. 39/1928., 67/1930. 9 Uo. 85/1928. 10 A gyulai céhek története. Adatok a bőriparok történetéhez. A csizmadia céh. - BmH 1929. nov. 17. 2-3. p., dec. 1. 2-3. p., dec. 15. 2. p., dec. 25. 7. p., 1930. jan. 12. 2-3. p., jan. 19. 2-3. p., febr. 9. 2-3. p. 11 BMK GYMKIr. 51/1928., 53/1929. 12 AVárosi Múzeum és Könyvtár. B 1935. jan. 6. 1. p. 13 BMK GYMKIr. 67/1932. A gyűjtés eredményeként beérkezett néhány leírás megmaradt az irattárban. (7/1933) 14 MJVK GYMKIr. 24/1934., valamint jelentés a múzeum 1934. évi munkájáról (BMK GYMKIr. jelzet nélkül). 15 Uo. 43-2/1938. Ilyen követelmények voltak: önálló múzeumépület, önálló múzeumőri és altiszti állás (Implom is csak tiszteletdíjas mellékállásban volt alkalmazva) és nagyobb mérvű fejlesztést biztosító költségvetés. 16 Karácsonyi népszokások Gyulán. - BmH 1928. dec. 25. 3. p.; Kincsásók. - Gyula Regős. 1939. nov. 4-5. p; Régi gyulai népszokások. - B 1935. dec. 25. 1. p., Gyulai néphagyományok: virágvasárnaptól húsvétig. - B 1937. márc. 28. 6. p. 17 Régi gyulai népdalok. Csikós betlehemes. - Népünk és Nyelvünk. 1929. 238-239. p. 18 MJVK GYMKIr. 57/1938. és 21-2/1939. 19 BMK GYMKIr. 97/1930. 20 Néprajzi teendőink Békés vármegyében, - Békés vármegye törvényhatósági iskolán kí358