Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

A fordított világ mentális sémája és Antonius atya fordított világa

atyát. A másikban a szúnyogok állnak bosszút a szúnyogvadászon, aki Harruckern parancsára rendkívüli igyekezettel űzte ki a kastély szobáiból őket, csak éppen saját szobája megtisztítására nem maradt ideje.

64 Piaget szerint az elfojtott törekvés szimbolikus kielégülése néha nyilvánvalóbban mutatkozik a játékban, mint az álomban.

65 Pontosan ezt láthatjuk Antonius atya esetében. A játékok mellett pedig egyes mulatságos történetekbe, színművébe, tréfás kijelentésekbe, több jelentésrétegű szavakba, metaforákba, állatszimbólumok együttesébe rejtve jutnak kifejezésre elfojtott törekvései, vágyai.

66 A fordított világ és a megfordítások logikája alapvető szerepet játszott Antonius atya gondolkodásában és magatartásában. Az állatok felett ítélkezve a ferences mintát forgatta ellentétébe parodisztikusan, s így ő maga is fonákjára fordult szerzetesként cselekedett. A szimbolikus aktus az interiorizált normák ideiglenes ünnepi megszegését jelentette. Szent Ferenc példájának kiforgatása egy szent tekintéllyel, egyben talán egy apafigurával való leszámolás is lehetett, s Ferenc mögött a valóságos apa alakja is meghúzódhatott, akinek szigorú döntése a szerzetesrendbe való belépésre kényszeríthette a fiút. Mivel erre vonatkozó adat nincs, csak annyit állapíthatunk meg biztosan, hogy Antonius atya nem volt szerzetesnek való. (Szerzetességbe lépésének történetét Harruckernnek elmesélte, de emlékiratában nem jegyezte le.) így nem csoda, hogy - bár megpróbált alkalmazkodni és jó ferences lenni - a Harruckern családban pártfogóra lelve felébredt benne a szabadulás vágya. Láttuk, hogy a kolostori életet a főúri élettel szembeállítva fordított világnak tekintette. Másként kell megítélnünk ezt, ha a kolostori élet saját eszményeihez képest is fordított világgá vált ekkorra. A szerzetesség válsága, az elvilágiasodás, a szerzetesi életforma értékeinek kiüresedése a század közepe után már Magyarországon is megkezdődhetett. Antonius atya rendtartományában az 1760-as évek elején kerültek felszínre a problémák (amelyek gyökerei visszanyúltak a korábbi időszakra), és indult meg a sok rendetlenség és visszaélés kivizsgálása, amelyekért a panaszosok Penich Fülöp volt tartományfőnököt tartották felelősnek.

67 Feltehetőleg Antonius atya budai vízivárosi kolostora is igen távol állt már attól, hogy ideális „communitas" legyen, s ezért is idealizálhatta ezzel szemben a főúri életet. 5. Antonius atya kultúrája Ha össze akarjuk foglalni, hogy az emlékiratból milyen képet kapunk Antonius atya műveltségéről és a cselekvéseit irányító mentális sémákról, akkor a ferences hagyomány vagy eszmevilág (mint a keresztény vallási-egyházi hagyomány egy, nem teljesen pontosan körülhatárolható, speciális része és értelmezése) szerepével kell kezdenünk. Ez ugyanis meghatározóan befolyásolta Antonius atya személyiségét, magatartását és emlékirata jellegét is. Az utóbbin látszik a ferences egyszerűség, Antonius atyának egyáltalán nem állt szándéká293