Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

A fordított világ mentális sémája és Antonius atya fordított világa

beteg, őrült, bolond és balga. Minden ellentétébe fordulhat, az idő kizökken,* a harmónia, a rend felbomlik az ember és a természet világában is. A Sátán uralma, a bűnök, a halál, a testi-anyagi létezés jellemzi. A sötét, félelmes oldalra néhány példa: Bosch pokol-víziói, valamint „A szénásszekér" és „A gyönyörök kertje" című tablói, Bruegel „Vakok" és „A halál diadala" című festményei, Shakespeare-től például a Macbeth és a Lear király. A vidámabb, bolond aspektust (amelyhez a parodisztikus rossz kormányzás is tartozik) képviseli pl. a Szentivánéji álom, Rabelais regénye és Erasmustól „A Balgaság dicsérete". A fordított világ e két véglete nem zárja ki egymást, a démoni ábrázolásában komikus megfordítások, motívumok tűnhetnek fel, a nevetséges, balga fordított világ pedig komoly jelentéseket is hordoz. Az ördög alakja is kettős. Ha Isten, angyal vagy szent hatalma alatt áll, vagy isteni tudásra szert tett ember (a „Vihar" Prosperója) kordában tartja, az ördögi lény tehetetlen bolond, sőt bohóc lesz. (Bruegel: „A mágus bukása" című metszetén vagy Bosch „Szent János Patmosz szigetén" című festményén.) Az eszes mesehős is le tudja győzni, mert az ördög éppen nem mindentudó. A tárgyalt korszakban azonban Jób története az érvényes minta: Isten átengedi egy időre a Sátánnak a hatalmat a világ fölött, s így szabadjára engedve válhat az ördögök serege hatalmát és alakjait tekintve oly lidércnyomásossá, ahogy Bosch ábrázolta. A bolond, a balga figurája vált a fordított világ embereinek gyűjtőfogalmává. A bolond az emberi hibák, bűnök megtestesítőjeként és az Istennel szembeni megátalkodottság képviselőjeként szerepel már Sebastian Brantnál, akinek nyomán a ferences Thomas Murner arra vállalkozik, hogy kiűzze az ördögöt a bolondok testéből. („Narrenbeschwörung", 1512).

58 A fordított világ vidám és bolond vagy éppen ördögi karneváljában minden ellentétébe fordul, zűrzavarában szerepcserék, átváltozások mennek végbe: a látszatra rossz jónak bizonyul, a vak látni kezd, míg a többség elveszti eszét, a bolond, az őrült bölcs lesz (Lear és a Don Quijote), aki kimondhatja az igazságot (Hamlet), kedvére bírálhat, mindenkinek görbe tükröt tarthat. (Erasmus könyvében a megszemélyesített Balgaság is ilyen.) A fordított világ bölcsessége nem más balgaságnál, s aki a balgaságból ki akarja gyógyítani, annak bolondnak kell tettetnie magát, * Heller Ágnes éppen megjelenő könyvéről (Kizökkent idő. Shakespeare, a történelemfilozófus) adott interjújában beszélt arról, hogy Hamlet szavai ("The time is out of joint.") szó szerint voltaképpen azt jelentik, hogy „az idő kificamodott". Alábbi gondolatmenetünk miatt ehhez kommentárt kell fűznünk. A fordított világban az idő is kificamodik, vagyis kifordul a helyéből. A beteg világgal együtt így az idő is gyógyító beavatkozásra, orvosra szorult. Hamletnek tehát az orvos szerepét kellene magára vállalnia, és a kificamodott időt helyreigazítania („set it right"). Az igazi orvos, gyógyító Krisztus, Hamletnek ezért a krisztusi feladat és minta követéséhez kell lélekben felemelkednie, felnőnie. (Vö.: Germaine Greer: Shakespeare. Bp. 1996. 70-71.) Arany János fordítása az angol kifejezésnek egy másik jelentésrétegét ragadja meg. A mindent elemésztő időt ugyanis megszemélyesítve a saját gyermekeit felfaló Kronoszként ábrázolták, amint szekéren halad kíséretétől követve. Ezért írhatja Arany, hogy „kizökkent az idő" (a kerékvágásból), és helyre kell tolni, azaz visszavezetni a helyes útra. 272