Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Hol volt „Julamonustra” és Vata földvára? A középkori Gyula kezdetei

e két család kezében voltak a XIII. században és később is. 2. A gerlai apátság birtoka, Kerestelek a Csoltok hatalmas vatasomlyai (a későbbi Szilágysomlyó Kraszna megyében) jószága közelében volt. 3. A birtokok öröklésére vonatkozó adatok alapján Karácsonyi igazolta, hogy a Csolti és Abránfi családok közös őstől származtak. Ezzel kapcsolatban csak az okoz problémát, hogy Karácsonyi szerint ez egy, a XIII. század közepén élt közös ős volt, s nem jelöli meg, hogy az akkor élt, szóba jöhető Csolt nembeliek közül melyik lehetett az, s ezt épp a hyperkritika miatt nem tette meg. Megyetörténetében még a Csolt nembeli I. Mártontól származtatta le az Abránfi családot, de később ezt már kétségesnek látta. Emiatt írhatta Fügedi, hogy a kérdéses ág csak a XIII. század végétől ismert, és ezért akkor is mellőzi idézett tanulmányában a Csolt nemet, amikor a több monostorral rendelkező nemzetségeket felsorolja. Karácsonyi további lényeges állítása, hogy a Csolt nem őse \kta volt, és eredetileg e nemzetséget Vata nemzetségnek hívták, míg a monostorépítő Csolt a kortársak szemében oly hírneves személyiséggé nem vált, hogy összes atyafiságát róla nevezték el. Erre a névadást is felhozta bizonyítékul: a Csolt nem két birtokát is (Vatasomlyó és Vatacsanaka) a \&ta névvel különböztette meg, és tagjai is szívesen használták e nevet. Karácsonyi nyomán Kristó Gyula is azt írta, hogy a Csolt úri nemzetség Vatától származik le, és ezért a nemzetséget \&ta-Csolt nemként említi. Fontos megállapítása, hogy birtokaik két tömbben, két monostoruk körül helyezkedtek el.

51 Ezek után, ha szemügyre vesszük a Csolt nemre vonatkozó adatokat, néhány újabb, eddig háttérben maradt momentumot emelhetünk ki. A Csolt úri nemzetség két világosan elkülöníthető ágra (Karácsonyi csak két család kiágazásáról ír) vált szét már a XIII. század előtt. Ezt igazolja a birtokok elkülönülése a két ágnak megfelelően, amely már 1220-1230 körül kimutatható. A két ágnak külön monostora volt.

52 (Csolton a XII. század első harmadában, Gerlán 1200 körül épült.) A névadás tekintetében megfigyelhető, hogy az egyik ágon a\&ta, a másik ágon a Csolt név volt kedvelt. Az összetartozást is kifejezik azonban a helynevek: a\ata ágnak volt Csoltkedde nevű birtoka, a csolti ágnak pedig Felgerla nevű (megkülönböztetve a másik ág Algériájától, vagyis a Békés megyei Gerlától). Általában a tipikus névadás a személynevek és helynevek esetében a Csolt és a \ata, valamint a Gerla helynév fordul még elő kétszer. A két ág tagjai egyformán „de genere Csolt" megjelöléssel illették magukat, tehát a nemzetség ősének, Szent István-kori birtokszerzőnek egy Csolt nevű személyt tartottak. Karácsonyi kiindulópontja itt is hibás. Amint „Julamonustra" esetében, úgy a csolti monostor esetében is úgy vélte, hogy a kezdetet a monostor építése jelentette, amelyet az építtetőjéről neveztek el. Ezzel szemben - mint láttuk - a régészeti feltárás kiderítette, hogy a monostort megelőzően a XI. század első felében a mágori dombon egy körtemplom, majd a XI. század második felében már egy nagyobb román stílusú templom állott. Világos, hogy ezek a templomok egy falu és földesúri birtokközpont (curia vagy 24