Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Hol volt „Julamonustra” és Vata földvára? A középkori Gyula kezdetei

curtis) létezését jelzik a közelben, amiként a gerlai monostor is egy földesúri birtokközpont és falu mellett épült. A monostorok nevüket a faluról, illetve a birtokközpontról kapták, és nem a monostorépítő személyről. Ez a forrásokból is kitűnik, mivel azok csolti monostorról, illetve apátról, valamint gerlai monostorról és apátról („Iula"-i és „Gwrla"-i; a két írásmód azonos monostort, illetve települést jelöl, mint később bizonyítani próbáljuk) beszélnek, csak a XIV században kezdik a monostorokat „Choltmonostura" és „Julamonustra" néven emlegetni. A nemzetség őse tehát az a Csolt nevű személy, akiről a birtokközpont és falu (eredetileg a nemzetség téli szállása) nevet kapott. Keveset tudunk a nemzetségnek arról az ágáról, amelyet csolti ágnak nevezhetünk, mivel csak néhány tagjáról maradt fenn forrásadat. A nemzetség és egyben az ág őséről kapta nevét - mint említettük - Csolt falu és birtokközpont. Ismeretlen nevű felmenőjük alapította a csolti monostort a XII. század első évtizedeiben. Tőle származott le a XII. század végén élt, Karácsonyinál a nemzetség leszármazását ábrázoló táblán a nemzetség I. Csókként jelölt tagja, akinek fia II. Csolt („Solt filium Solt") 1221-ben mint Fás és Szilas birtokosa tűnik fel aVáradi Regestrumban.

53 Utolsó tagjának tekinthetjük az 1271-ben említett Csolti Ábrahám comest („Abraham de Cholth de Comitatu Zarand").

54 Karácsonyi őt a másik ág egyik ismeretlen XIII. századi tagjától próbálja származtatni, azt vélvén, hogy a másik ág Algériai I. Dénesével egy apától születtek,

55 de ez nincs így. Csolti Ábrahám valóságos származását az jelzi, hogy ő is Fás birtokosa volt. Tőle, illetve két fiától (Martonos de Choltmonostura és Tamás) származnak le a „Csoltmonostori"-nak nevezett családok. Ennek az ágnak a birtokai Békés vármegyében Csolt (amely a XIV században már az apáté), Mágor, Fás, Szilas és Martonosülése, Zaránd vármegyében Borosjenő mellett pedig Felgerla, Csolt és Köszend voltak.

56 A XIV század folyamán Békés megyei birtokaikat (így pl. Fást és Mágor egy részét is) fokozatosan a másik ágból származó Ábránfiak szerzik meg. A nemzetség másik ágát a jellemző névadás alapján Vata ágnak nevezhetjük. Tagjai águk ősének, az 1046. évi pogánylázadásban vezető szerepet játszó Vatát tarthatták. Vata fián, Jánoson (Janus) kívül a krónikákban felbukkan még néhány Vata nevű főúr, akik a dukátushoz, illetve a trónörökös hercegekhez kötődtek, s ezért igen valószínű, hogy a Csolt nemzetség Vita ágának tagjai voltak. Ilyen volt Géza herceg híve, az 1072-ben „hitvány" Vatakent („nequam Vatha") említett főúr.

57 1115 körül egy Álmos herceg pártján álló Vita nevű főurat Kálmán király megvakíttatott.

58 Ugyanerre a sorsra jutott 1177-ben Vata ispán, aki III. Béla öccsét, Géza herceget támogatta a király elleni összeesküvésben.

59 Számunkra az a legfontosabb eredmény, hogy sikerült tisztázni: a Vata ág kapcsolódik Gerlához és a gerlai monostorhoz. Karácsonyi az 1200 körül élt nemzedéktől (I. Vata comes, I. Márton és Csépán) tudta megrajzolni származásfájukat.

60 E nemzedék tagjai és I. Vata idősebb fia, a Kraszna megyei 25