Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Egy XVIII. századi arisztokrata családmulattatója. Antonius atya históriái

azonos módon ábrázolta alkotója, aki tehát nyilván Hueberrel azonos. Az is kivehető, hogy a belső vár ugyanúgy elrajzolt, mint az az 1749-ből származó képen és annak Scherernél szereplő párján megfigyelhető. Antonius atya festményei a kastélynak és környékének idealizáló képét adják azáltal, hogy a Fehér-Körös ágaitól övezett szigetet, amelynek déli végén épült a kastély, valamint a kastély kerti homlokzata előtt fekvő szigetet és a dámvadkertet egy szabályos mértani alakzat, téglalap formájába szorítja. A valóságtól való erős eltéréstől meggyőződhetünk, ha megnézzük Rosenfeld mérnökkapitány korábbi alaprajzát, vagy pedig Gyula városnak egy később készült térképét.

191 A Hueber - egyébként hiteles - ábrázolásain szereplő egyéb részleteket, az egyes épületeket jórészt azonosítani lehet a tanúvallomások és más adatok alapján.

192 Antonius atya emlékiratából további képeiről is értesülünk. 1758-ban méretarányos rajzot kellett készítenie a kastély közelében lévő majorságról (épületeivel, tehénistállóival, tyúk- és libaóljaival, valamint a majorházzal és a folyóval, amely keresztülfolyt rajta) azért, hogy Nagykárolyban az ifjú grófné és mások megszemlélhessék a rajzot, és esetleg ott is kialakíthassanak ilyen majorságot. Ugyanekkor a Kálváriadombra fölmenve - ahonnan jól láthatta az egész várost, tornyaival, kápolnáival, házaival, kertjeivel és majorságaival, a Köröst kanálisaival - vázlatrajzot készített, amelyet azután Nagykárolyban tökéletesített. Harruckern Ferenc magával vitte a rajzot Bécsbe, hogy festményt készíttessen utána.

193 Tudunk arról is, hogy a báró egy alkalommal a több nemzetiségű lakosság népviseleteit is pontosan lefestette a páterral. (Lásd a 214. jegyzetet!) Végül említettük már, hogy a gyulai kastély kápolnájában volt egy Antonius atyát ábrázoló olajfestmény, amelynek fotómásolatát Scherer közölte monográfiájában. Ebben a festményben bizonyára a páter önarcképét láthatjuk. 2. Ünnep, játék és tréfa A báró általában különféle vidám mulatságokkal töltötte idejét birtokán. Sokféle játék, szórakozás színesítette a vidéki élet napjait, nem hiányozhattak a vendégeskedések, bálok és ünnepségek, a tánc és a zeneszó.

194 Az 1757. évi gyulai és nagykárolyi tartózkodás az ünnep jegyében telt.

195 A rendkívüli esemény, amely okot adott a hosszas ünneplésre, Károlyi Antal és Harruckern Jozefa házasságkötése volt.

196 Az emlékiratból nagyjából rekonstruálhatjuk időrendben a Gyulán, ill. Nagykárolyban történteket. Az esküvőre június 13-án került sor a gyulai plébániatemplomban. Először június 9-én, a magyar prédikáció után, amikor a bárócsalád az úrnapi körmenetben is részt vett, másodjára 12-én és harmadszorra az esküvő napján, 13-én hirdették a házasságot. Szintén 13-ára esett a báróné (Antónia) és Károlyi Antal névnapja. Az esküvő napján, a kora reggeli ájtatosság után Jozefa magyar ruhát öltött. Amikor az esküvői me229