Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Egy XVIII. századi arisztokrata családmulattatója. Antonius atya históriái

ban vette ugyanis feleségül nemes "Vbrstern Anna Máriát. Megpróbált Magyarországon birtokot szerezni, 1695-től a Drávánál bérelt földeket, ezeket azonban később visszakapta az eredeti tulajdonos, Széchenyi György. A spanyol örökösödési háború kitörésekor, 1701-ben a Lombardiába benyomuló Savoyai Jenő kérésére a sereg élelmezési stábjának igazgatójául Harruckernt rendelték mellé. Az élelmezési igazgató a hadvezér bizalmas emberének számított, a seregvezetés adminisztratív, kevésbé látványos, de nélkülözhetetlen része nyugodott a vállán. Hatalmas pénzösszegekkel kellett gazdálkodnia, az általa vezetett stáb legfőbb feladata a katonák és a lovak élelmezésének biztosítása volt. Harruckern rendelkezett a szükséges szervezőkészséggel, vállalkozói tehetséggel, fáradhatatlan energiával és önálló döntésképességgel. 1703-ban alezredesi rangot kapott. Ezt az előmenetelt alátámasztotta Savoyai Jenő véleményezése: ténykedésében nem tapasztalt hibát, Harruckern bizonyította szorgalmát, ügybuzgalmát, körültekintését és serénységét. 1710-ben megkapta a császári udvari kamarai tanácsosi címet is. A török háborúban (17161718) jutott katonai pályája csúcsára. A hadjáratok sikereiben, a péterváradi győzelemben, Temesvár és főként Belgrád bevételében Harruckernnek és stábjának is komoly szerepe volt. Az uralkodó elismerése nem késett, III. Károly 1718-ban birodalmi lovagi diplomával jutalmazta, amelynek szövege szerint már 30 éve szolgálta a császárt és 26 hadjáratban vett részt. Újjászervezett gazdálkodásával Itáliában, Németalföldön és Magyarországon a kincstárnak kétmillió forintot felülmúló hasznot hajtott. így méltán fordulhatott 1719-ben a császárhoz érdemei anyagi elismeréséért. Az Udvari Kamara a jutalom összegét 24 ezer forintban állapította meg. Ennek fejében Harruckern első helyen egy budai vízimalomért és szőlőért folyamodott, de ezt a kamara elutasította, hozzájárult viszont a második helyen kért gyulai uradalom átadásához. A további birtokrészekkel, településekkel kiegészített, Békés vármegye négyötödére kiterjedő, a szomszédos Csongrád és Arad vármegyékbe is átnyúló uradalom becsértékét végül is 53 347 forintban állapították meg. A különbözetet Harruckernnek ki kellett fizetnie, azonban csak 13 ezer forint befizetéséről maradt fenn dokumentum. (Éble emiatt vélte úgy, hogy 37 ezer forint volt a becsérték.) A szegedi kamarai prefektus 1720. október 25-én vezette be ünnepélyesen a birtokba, amelyet egyelőre még zálogként kapott meg. Az indigenatus (honosítás) elnyerése után (1722. márc. 28.) állították ki részére a királyi adománylevelet (1723. máj. 3.), és került sor a nagyváradi káptalan általi birtokba iktatásra (1723. aug. 10.). A török háborút lezáró pozsareváci békekötés után hadseregszállítóként, a magyarországi és bécsi hadsereg-élelmezést bérletbe véve működött tovább, s a kincstárnak jelentős hasznot hajtott. 1729-ben elnyerte az uralkodótól a magyar bárói címet, 1732-ben pedig Békés vármegye főispáni tisztjét is. A bárói diploma kiemeli különböző funkciókban a kincstár bevételeinek növelését eredményező szolgálatait, valamint magyarországi birtokainak betelepítése terén szerzett érdemeit. A hadseregellátás munkájába második fia, 225