Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Egy XVIII. századi arisztokrata családmulattatója. Antonius atya históriái

témákat, szobrokat, pavilonokat, az üvegházakban egzotikus növényeket stb.) Ez a kert azzal aWiedenen fekvő kettős telekkel lehet azonos, amely a későbbiekben Jozefa által a Károlyiak tulajdonába került.

164 A melegebb hónapokban ide költözött ki a bárócsalád, október elején, Hueber megérkezésekor már éppen költözőben voltak a bécsi városi palotába. (Ez a Harruckern örökségből szintén a Károlyiak birtokába jutott, a Kärtnerstraßen állt házzal azonos.)

165 Hueber csodálattal írja le a báró és felesége szobáját, valamint az ebédlőt, amelyeket megtekinthetett itt.

166 E bécsi házzal kapcsolatban érdemes idézni Tessediktol a szarvasi bíró esetét: „Egyszer a bíró, egy tanult, három nyelven beszélő, befolyásos, egyszerű ember engedélyt kapott arra, hogy Hlivár János nevű helyettesével együtt földesuruk bécsi szobájába léphessen. Egy hosszúkás, előcsarnokon s más közbeeső termeken keresztül a földesúr [Harruckern János György] szeme láttára földön csúszva, alázatos tisztelettel közeledtek hozzá. Amint a földesúr, kinek Bécsben soha még ilyen látványban része nem volt, megpillantotta a tárt ajtókon át csúszva közeledőket, rettentően lehordta őket furcsa magaviseletükért, haragos tekintettel magyarázva nekik, hogy ő nem Isten, akit imádni kell."

167 A bárócsalád harmadik tartózkodási helye a gyulai nyári kastély volt, a távoli birtok központja egy olyan vidéken, amelyről Bécsben az egyszerű emberek vajmi keveset hallhattak. Huebert bécsi szállásadói fél éjszaka ostromolták kérdéseikkel: vajon terem-e valami egyáltalán arrafelé, sőt azt sem tudták, hogy templomok vannak-e Magyarországon.

168 Gyulára utaztában a bárócsalád Pesten saját házában szállhatott meg. E ház mellé később Károlyi Antal építtette föl az első Károlyi-palotát.

169 Harruckern János György (1664-1742) nem volt előkelő származású.

170 Édesapja schenkenfeldeni (Felső-Ausztria) polgár volt, takácsmesterségből élt. Fia is ott született 1664-ben. Ifjúságáról vajmi kevés biztosat tudunk. Papi pályára szánták, taníttatását anyai nagybátyja segítette, aki Ennsben volt plébános. Tanulmányai elvégzése után egy ideig a Serényi grófok szolgálatában állt. Nyelveket sajátított el, kibontakoztak jó képességei. Hivatalnoki pályára lépve az alsó-ausztriai kamara számvevőségénél volt könyvelő, majd 1692-ben sikerült hadsereg-élelmezési biztosi kinevezést nyernie. Ezzel megtalálta igazi működési területét, egyre feljebb emelkedett, s olyan hadsereg-élelmezési szakember vált belőle, akit a nagy hadvezér, Savoyai Jenő sem nélkülözhetett. (A magyar történeti irodalomban visszatérő tévedés, hogy Harruckern linzi pék volt.) A török ellen vívott, sok győzelmet hozó felszabadító háborúban bizonyíthatta tehetségét, becsületes és lelkiismeretes munkával megnyerte elöljárói bizalmát. 1699-től biztosként az aradi vár építésének gazdasági ügyeit kellett kézben tartania. Ez is bizalmi feladat volt, hiszen az építkezés költségelőirányzata hatalmas summát, mintegy 600 ezer forintot tett ki. Mivel állásában vagyoni felelősséggel tartozott, ekkor már meglehetősen gazdagnak kellett lennie. Ehhez valószínűleg előnyös második házasságkötése is hozzásegítette, 1693224