Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Egy XVIII. századi arisztokrata családmulattatója. Antonius atya históriái

ben nem tudatosan alkalmazta egy „eretnek jellegű" tagadás mechanizmusát: eljutott egy szent életvitelminta és szent tekintély szimbolikus elvetéséhez. (Itt ez egyfajta neurotikus szükségletkielégítés, kényszercselekvés, amely a valóságos, konfliktusmegoldó cselekvést helyettesíti.) Ez azonban az ünnepi, karneváli fordított világ által kínált magatartásmódba és mentális sémába illeszkedett. A szerzetesség elutasítását nem tudta igazolni, erre nem volt alkalmas, hiszen a tagadottal nem lehetett egyenértékűen szembeállítható az a világi életvitel, amelyet idealizált és mintegy szentesített. (A rendjükkel szakító szerzetesek egy része majd - mint azt\anyó példái mutatják - beilleszkedési nehézségeit és öntudati válságát egy más vallásra való áttéréssel próbálja megoldani.) Antonius atya a tagadott tekintély és bűntudata foglya maradt. A gyakorlatban továbbra is el kellett fogadnia a szerzetesi életet, normáival és értékeivel együtt, sőt mint szerzetesi pályafutása adatai jelzik, kolostorában is éppen a fokozott aktivitás, tevékenység segíthetett rajta, hasonlóan pártfogói körüli sürgölődéséhez. Konkrét interperszonális kapcsolatai azonban csak a kastélybeli életben tárulnak föl emlékirata alapján, a kolostoron belüli viszonyokról legföljebb feltételezéseink lehetnek. Mindenesetre Hueber rendtartományában már az 1760as évek elején felszínre kerültek a problémák, amelyek visszanyúltak a korábbi időszakra. Egyesek ismételten panasszal fordultak a pápához, és az áldatlan rendi állapotok főbűnöseként Penich Fülöp volt tartományfőnököt nevezték meg. A vád szerint iszákos, anyagias, önző és durva ember volt. A szükséges vizsgálat megtartását a pápa Borremeo nunciusra bízta, aki ezt a feladatot Givovich Miklós szerémi püspökre ruházta át.

161 1762 tavaszán a királynő engedélyezte a püspöknek, hogy a rendtartományban fölmerült sok visszaélés, rendetlenség ügyében a Rómából kapott megbízatás alapján járjon el, s ő maga is megbízatást adott erre a püspöknek. Mivel a püspök még ugyanabban az évben elhalálozott, új vizitátorról kellett gondoskodni, aki 1763-ban kapott engedélyt és utasítást a királynőtől.

162 III. A KASTÉLY VILÁGA 1. A kastély építése és Antonius atya festményei A Harruckern család életének három színhelyét ismerhetjük meg Antonius atya emlékiratából. Miután abban a szerencsében volt része, hogy a barnabiták templomában az ájtatosságát végző Mária Teréziát is láthatta, az országúton a Harruckern család Bécs melletti kertjének keresésére indult. A korabeli ízlés igényei szerint kialakított kertben egy olyan épület (mulatókastély) állott, amelyben a nagyterem mellett még „sok szép tapétázott és fényesre csiszolt padlózatú szobát" láthatott.

163 (A kertben pedig szökőkutakat és cisz223