Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Egy XVIII. századi arisztokrata családmulattatója. Antonius atya históriái

körülhatárolt célok, területek felé terelt, vagyis általában eleve lefokozott földi vágyakat és igényeket táplálhatott. Az e világi lemondást túlvilági remények ellensúlyozhatták, pl. most is elégtétellel szemlélhetett egy előkelő urat és hölgyet csontvázzá lecsupaszító „mementó mori"-képet.

148 Ha mégis konfliktusosnak látta helyzetét, gyakorlati vagy tudati kiutat valóban nehezen találhatott, „deviáns" törekvései önmaga vagy a társadalom előtt igazolható, artikulált, „megideologizált" kifejezésére legalábbis sokkal kevésbé volt módja. A röviden vázolt folyamatok igazi kibontakozásával Magyarországon elsősorban a török kiűzése utáni időszakban számolhatunk. A XVIII. század közepén Magyarország társadalma rendi keretekben szerveződött, és ezt a struktúrát az abszolutista állam, majd a felvilágosult abszolutizmus sem kívánta átalakítani. A társadalom stabilitását megkétszerezte a leginkább a vallás és a művészetek területén észlelhető kulturális kontinuitás, a régi elképzelések továbbélése, amely a népesség nagy tömegére nézve mondható érvényesnek.

149 A késő barokk kultúra, főként primitívebb vallási jelenségeivel, a XVIII. század első felében valóban elterjedt a nép széles rétegeiben is - állapítja meg Kosáry Domokos.

150 A hivatalos vallásosság pedig most is a fennálló rend elfogadására, tekintélytiszteletre és alázatra serkentett.

151 A társadalmi és kulturális téren egyaránt megfigyelhető folyamatosság ellenére elmozdulások, eltolódások is észlelhetők, amelyek a régi kereteken lazítottak, a barokk világképet lassan bomlasztani kezdték. Eltekinthetünk itt a különböző csatornákon, de még csak szűk körben jelentkező felvilágosodás hatásától, amely tárgyalt összefüggésünkben nem játszik szerepet. Utalni kell viszont a békésebb, konszolidált viszonyok közepette kibontakozó gazdasági növekedésre,

152 mert ez már hozzájárult a társadalom legfelső szintjéről kiinduló változásokhoz, amelyek következményei végső soron Antonius atyát is érintették. Az udvari arisztokrata életmódot tekintve lényeges változások következtek be az 1740-50-es években. Francia hatásra Bécsben is meglazult az udvari etikett spanyol szigora, a galantéria a protokolláris hierarchiát is megbolygatta kissé.

153 Változóban volt - a társasági érintkezés formái mellett - a társadalom uralkodó rétegeinek ízlése, értékrendje, életfelfogása is. A barokk világkép bomlása tapasztalható, és a rokokó derűsebb, világiasabb életérzése terjedt - legelőször a főúri kastélyokban.

154 A rokokó címkéjével ellátható új jelenségek egyike az, hogy - a régi vallásos szemlélet keretein belül maradva, de azt módosítva fokozottabban értékhordozóvá vált az e világi, földi élet a maga új örömeivel, élvezeteivel. A közeli világvége várása lekerült a napirendről. Az új reprezentációs igényeket magáévá tette a katolikus egyházi társadalom elitje is. A püspökök paloták építésébe fogtak, a középkori szerzetes templomok helyén székesegyházszerű templomok épültek, az apátok lebontották a levegőtlen, szűk kolostorokat, hogy helyükön palotákat emeljenek fényes apáti lakosztállyal, pompás könyvtárakkal és a rendtagok számára kényelmes, napfényes szobákkal - írja Hermann Egyed.

155 Az állammal összefonódott (és egyre inkább az államnak 221