Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Bél Mátyás és Békés vármegye felfedezése
E mű valóban betetőzése volt Skolka addigi topográfiai munkásságának, országos viszonylatban is a legjobb színvonalat képviselte. A település gondosan kidolgozott, részletekbe menő leírásába belefoglalta az egész vidék jó néhány jellemző vonásának bemutatását, emellett az olvasó általában meggyőződhet a szerző széles körű tapasztalatairól, tudásanyagáról. Néhány vonatkozásban korábbi helyismertetéseihez képest is előrelépett. Tervezete pontjait követve igen szisztematikus és pontos, számszerű adatokban is gazdag ez a leírása. (Megadja pl. a község földjeinek nagyságát, megoszlását, a telkek számát, népességstatisztikai adatait pedig az 1811. évi összeírásból és az egyházi anyakönyvekből meríti.) Ugyanakkor nem maradnak ki az ismertetésből az élet statisztikai adatok segítségével nem megragadható oldalai sem. Az emberek életét meghatározó minden fontos tényező aprólékos bemutatására törekszik, érdekesen ír a több nemzetiséghez tartozó lakosság életmódjáról (pl. lakás, öltözködés, táplálkozás), különböző szokásairól. A használható, gyakorlati ismereteket igyekezett rögzíteni, nemcsak felsorolja az egyes dolgokat, hanem használatukat vagy elkészítési módjukat is aprólékosan ismerteti. Monográfiáját azzal fejezte be, hogy szabad idejében a lakóhelye közvetlen környékét ismertető topográfiai leírásokat fogja összegyűjteni, talán sikerül néhány derék embert megnyernie az ügynek, és így a maga részéről becsülettel hozzájárulhat a haza jobb megismertetéséhez. Hosszú évek erre már nem adattak meg Skolkának, 1816ban fiatalon elhunyt. 1815-ben azonban még segítségével megjelent egy szintén igen alapos és részletes leírás Orosházáról, amelynek írója Skolka Sámuel, az orosházi evangélikus iskola rectora volt. 71 A megye egyes településeit ismertető írások újabb hulláma az 1817-ben elindított Tudományos Gyűjteményben jelentkezett. Ez a folyóirat az 1830-as évekig helyt adott a helytörténeti, földrajzi-statisztikai és népleíró irodalom java termésének. Békés megyéből először Hellebranth János szarvasi jegyző ismertette mezővárosát 1822-ben. 72 Egy évre rá Ágoston János tette közzé Szentandrás leírását, majd Endrődöt, Csabát és Öcsöd községet ismertette. 73 Ágoston 181216-ig mint káplán Spiegel Ignác gyulai plébános mellett működött, 74 akiről tudjuk, hogy összeállította a gyulai katolikus egyház krónikáját 75 Az 1823. évi püspöki látogatást megelőzően a helyi katolikus lelkészek összeszedték Gyula, Csaba, Békés, Endrőd és Szentandrás katolikus hitközségeinek történeti adatait. 76 Ágoston ekkor már Szentandráson volt plébános, és még ugyanabban az évben publikálta e helység statisztikai leírását, valamint a nagyváradi püspöki egyházmegye rövid ismertetését. 77 Lehet, hogy az említett egyháztörténeti adatgyűjtésnek szerepe volt abban, hogy belekezdett a megyebeli helységek leírásába (érdeklődését mindenesetre már 1822-ben jelezte Hellebranth munkájáról írott kritikája), azonban cikkei tartalmukat és tudományos színvonalukat tekintve össze sem hasonlíthatók az ismert egyházi krónikás feljegyzésekkel. Adatokban gazdag és egységes szempontok szerint összeállított statisztikai leírásait elismeréssel fogadta Thaisz András, a Tudományos Gyűjtemény szerkesztője: „Több 165
