Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Bél Mátyás és Békés vármegye felfedezése

illyeneket is kérünk, mert semmi feleslegvalóval nem terheltetik az Olvasó, s mégis minden szükséges meg vagyon benne." Remélte, hogy a tudós szerző, akinek „igen szép módja vagyon a Statistikai leírásokban", a megye többi városainak és helységeinek földrajzi-statisztikai leírását is elkészíti.

78 Valóban sajnálhatjuk, hogy Skolka vállalkozásához hasonlóan Ágoston biztató cikksorozata is elakadt. írásain látszik tájékozottsága a statisztikai szakirodalomban, hatott rá például Magda Pál 1819-ben megjelent munkája,

79 amely az ország többi vármegyéinek sorában Békést Tessedik, Korabinszky, Skolka, valamint összeírások adatai segítségével ismertette néhány rövid lapon. (A kiváló statisztikus egyébként 1834-39 között a szarvasi gimnáziumban tanított.) Ágostont követően a Tudományos Gyűjteményben a gyulai református lelkész, Ecsedy Gábor közölt Gyula városáról hosszabb leírást,

80 amelyben a történeti rész természetszerűen gazdagabb volt, mint más megyebeli helységek leírásaiban. Kutatásának voltak már előzményei, Spiegel egyháztörténeti adatgyűjtésén kívül Holdmézesi Kornéli Ambrus, a több ezer kötetes könyvtárral és régi oklevelek gyűjteményével rendelkező megyei főpénztárnok és táblabíró „régibb időkről Gyulára tett jegyzései"-re támaszkodhatott. Két év múlva a németgyulai jegyző, Komáromy Miklós adott ki egy könyvecskét „Gyula várossáról és a hajdani Gyula várról",

81 amely sokban hasonlított Ecsedy tanulmányára. Komáromy megemlíti, hogy Mogyoróssy János uradalmi ispán (Kornéli unokaöccse)

82 volt segítségére bő olvasottságával. Miután 1844-ben Orosházáról, 1845-ben pedig Békéscsabáról is megjelent egy-egy leírás,

83 a XIX. század első felében összesen 12 történelmi munka, illetve statisztikai leírás jelent meg nyomtatásban a megye 10 településéről. (Négynek a megírására a XVIII. századi megtelepedés, ill. templomépítés 100 éves évfordulója adott alkalmat.) Az arány valamivel jobb ennél a kisebb cikkeket

84 és a kéziratban maradt írásokat is figyelembe véve. Az utóbbiak közül leginkább ismertek Gacsári István füzesgyarmati

85 és Dávidházy Bekes Sámuel gyomai lelkész krónikái.

86 Az említett két kéziraton kívül még jó néhány egyházban íródtak és maradtak fenn történeti forrásértékkel bíró krónikák, feljegyzések.

87 Itt csak egy nagy igényű vállalkozásra, egy több megyére kiterjedő „egyházi vidék" (egyházmegye) történetének áttekintését megkísérlő kéziratos munkára térünk még ki. Szerzője, Kiss Bálint élete ugyan a Csongrád megyei Szenteshez kötődött, ahol 1799-től 54 éven át lelkészkedett, születési helye azonban a Békés megyei Vésztő volt.

88 Debreceni tanulmányai után rectorként működött is ott néhány évig, majd 1798-tól a jénai egyetemen tanult, ahonnan visszatérve megválasztották szentesi lelkésznek, 1836-ban pedig a békés-bánáti ev. ref. egyházmegye esperese lett. Kiss Bálint érdeklődése univerzálisnak mondható, ezt bizonyítja pedagógiai, gazdasági, nyelvészeti, történelmi, vallási tárgyú könyvei, folyóiratcikkei és kéziratban maradt írásai hosszú listája, de említett kézirata is, amely négy kötetben dolgozta fel a békés-bánáti egyházmegye történetét.

89 Szerzője nem az egyházmegye területén található református eklézsiák, illetve települések tör166