Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Bél Mátyás és Békés vármegye felfedezése

tisztika, valamint a pedagógia terén bírt alapos képzettséggel. A cselekvési lehetőségek IL József uralkodása után azonban már beszűkültek. 1792-től, Ferenc császár trónra lépésével, majd különösen a magyar jakobinusok pere után a reformok lekerültek a napirendről, folyt a „visszarendeződés". Rendőrállam alakult ki széles besúgói hálózattal, a reformok híveit, a tehetségeseket a szürke, de megbízható államszolgák, a hatalom tudás és koncepció nélküli kiszolgálói váltották fel. Ilyen időszakban pedig Skolka módjára tanítóegyletet alapítani és jó gimnáziumot csinálni, sőt szenvedélyesen küzdeni Magyarország valós állapotának feltárásáért, az „édes haza" jobb megismertetéséért, nem is volt teljesen politikamentes vállalkozás. Mielőtt a megye helységeinek leírásába fogott volna, Skolka már publikált két cikket, amelyek szintén erről a vidékről adtak tájékoztatást.

00 Az egyik a kunhalmok keletkezésének kérdését vette újra elő (Marko vi ez írásait olvashatta), a másik az akkori Csanád vármegyéhez tartozó mezőhegyesi ménesbirtokot mutatta be részletesen, követve ezzel Schwartner Márton felhívását a hazai ménesek számbavételére és leírására. Mezőhegyesre még a szarvasi gyakorlati gazdasági iskola tanáraként látogatott el diákjaival. (1800-ban hívta meg iskolájába Tessedik.) Salzmannhoz ésTessedikhez hasonlóan Skolka is hasznos, gyakorlati ismereteket kívánt átadni diákjainak, lehetőleg megkönnyítve a tanulást a szemléltetés módszerét alkalmazva és tanulmányi kirándulásokat szervezve. (Skolka ugyanis Szarvasra érkezése előtt Pozsonyban, Debrecenben tanult, majd a filantropista pedagógiai irány ismert alakja, Salzmann híres schnepfentali nevelőintézetében tanított, végül a göttingeni egyetemen fejezte be tanulmányait, ahol a neves történész és statisztikus, Schlözer előadásait is hallgatta. Salzmann Tessedikre is hatással volt, a reáliák tanítását sürgetve rá hivatkozott, mint legfőbb tekintélyre.)

61 Helyszíni megfigyelés, empirikus tapasztalatgyűjtés előzte meg a megyebeli helységek leírását is. Adatgyűjtő szakmai kirándulásaira többnyire elkísérte őt a kiváló megyei főorvos, Rigler Zsigmond, aki az 1801. évi himlő járványkor már alkalmazta a tehénhimlő védőoltást, az angol Jenner 1798-ban közzétett találmányát.

62 Skolka a kirándulások alkalmával látottakról, hallottakról számolt be - mint megjegyezte -, nem akarva ismételni azt, amit előtte Korabinszky, Wndisch, Vályi és más geográfusok már megállapítottak. Célját ebből a szempontból sikerült megvalósítania, mivel rengeteg új, részben számszerű statisztikai adatot tartalmaznak tudósításai. Nemcsak az egyes települések történeti emlékeit vagy a helyben őrzött történeti forrásokat tekintette meg, akár a fogházba is ellátogatott: Békésen beszélt a híres szélhámossal, Csuba Ferenccel, akinek csínytevései szerinte anyagot szolgáltatnának egy második Eulenspiegeltörténethez. írásaiból kitűnik, hogy különösen a földrajz és természetrajz, ezen belül főleg a botanika (tagja volt a regensburgi botanikus társaságnak) volt a szakterülete. A természeti viszonyok, a növény- és állatvilág bemutatása mellett 162