Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Bél Mátyás és Békés vármegye felfedezése

a gazdálkodásról ír még igen részletesen, de a lakosok életkörülményeiről, az egészségügyi viszonyokról a helység történetéről és nevezetességeiről is megemlékezik. Néhol nem szorítkozik puszta leírásra, véleményét, tanácsait is közli. Úgy véli, hogy itt az ideje a közlegelők megszüntetésének, propagálja a tőzeg felhasználását tüzelésre, csodálkozik, hogy a kunhalmokra nem építenek szélmalmokat stb. Skolka 1803-ban kezdte meg cikksorozata közlését „Adalékok Békés vármegye földrajzához" címmel Schedius folyóiratában (Zeitschrift von und für Ungern), amely a hazai történelem, földrajz és irodalom ápolását tűzte ki célul, de csak három évfolyama jelent meg, 1804-ben már megszűnt. Skolka első közleménye Békés mezővárost ismertette.

63 Bevezető soraiban szerényen jegyezte meg: „Talán sikerül egyszer ezekből a töredékekből összeállítanom e vidék teljesebb leírását, hiszen, bármily kevéssé is méltatták eddig figyelemre, e vidéknek is megvan a maga érdekessége." Békés leírását 1804-ben Füzesgyarmaté követte, amelyben elsőként adott tudományos ismertetést a Sárrét világáról.

64 Még ugyanabban az évben közétette javaslatát arra nézve, hogy miként lehetne előmozdítani a honismereti irodalom fejlődését monográfiák (azaz részlettanulmányok) írásával.

65 A magyarországi honismeret területén még felettébb sok az ugarföld. Schwandtner, Bél, Horányi, Veszprémi, Cornides, Korabinszky, Bredetzky és mások előmunkálatai és kezdeményezései a honismeret terén felbecsülhetetlenek, de mindez nem elég, az erők egyesítésére, többek bevonására lenne szükség. Skolka ezúttal kollégáihoz, tanártársaihoz fordult, hiszen - írta milyen haszon származna abból, ha csak a felsőbb gimnáziumi osztályokban tanítók fele évente egy-két dolgozatot publikálna.Tartalomra nézve ezek a legkülönfélébbek lehetnének: tudósok, híres emberek életrajzi adatai, történelmi, természetrajzi, gazdasági stb. tudósítások, kisebb-nagyobb közlések. Elkészíthetnék lakóhelyük vidékének helyismertetését, vagy valamely közhasznú intézmény rendszeres leírását is. Skolka széles közönséghez szerette volna eljuttatni ezeket az írásokat, s a megoldást az iskolák által kiadandó alkalmi kiadványokban (amelyeket az iskolaév kezdetekor, nyilvános vizsgák vagy pl. az iskola alapításának évfordulója alkalmával lehetne megjelentetni) - vélte megtalálni. Ezek a kiadványok, amelyek például Németországban igen színvonalas tanulmányokat publikálnak, újabb intézményes keretét jelenthetnék a honismeret ápolásának. Hogy maga járjon elől jó példával, 1806-ban kiadott egy ilyen iskolai értesítőt Mezőberény nyolc fólióoldalra terjedő, latin nyelvű leírásával.

66 Ezt a munkáját magyar fordításban is közölte Kultsár István Pesten kiadott újságja, a Hazai Tudósítások.

67 Bár megjelent írásaiban további megyebeli helységek leírását is ígérte (szándékában állott az egész megye topográfiai felvételének elkészítése),

68 a joggal elismerést keltő, sikeres sorozat folytatása majdnem végleg megszakadt. 1809ben ugyanis Skolka a mezőberényi rectorságot az újverbászi lelkészséggel cserélte fel. Hamarosan új állomáshelyén is megvetette a gimnázium alapjait. 163