Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Bél Mátyás és Békés vármegye felfedezése

A XVIII. század második felében az államhatalom működése, eszközei is változtak, fejlődésének felvilágosult abszolutista szakaszába lépve jelentékenyen megnőtt az állam információigénye. Nemcsak egyes államismereti munkák készítését pártolta, hanem egyes politikai lépések, társadalmi reformok végbevitelének elősegítése, a döntések előkészítése érdekében vagy katonai célok miatt maga is a legkülönbözőbb statisztikai felméréseket, adatgyűjtéseket (az összeírások ekkor már népesedési és népmozgalmi statisztikákká bővültek),

52 térképezéseket kezdeményezte. Például Békés megyéről és egyes településeiről is számos új adatot tárt fel az úrbérrendezés bevezetését megelőző adatgyűjtés (az ún. úrbéri kérdőpontok 1769/70-ből) vagy a II. József kori katonai felvétel és országleírás,

53 illetve a történeti demográfia és a társadalomtörténet szempontjából az 1777. évi lélekösszeírás, valamint az 1784/87. évi népszámlálás (amely a vármegye és települései lakosságának társadalmi megoszlásáról is képet ad) és más speciális összeírások sora. A vármegyét most már igen pontosan bemutató térképek közül kiemelkednek rendkívüli részletességükkel (1:28000 méretarányban készültek) és információbőségükkel az első rendszeres katonai felvétel (17821785) térképszelvényei.

54 Paulovics András uradalmi földmérő 1788-ban készített igen szép és részletes térképet a Harruckern uradalomról, talán a katonai felvétel alkalmával szerzett tapasztalatokat, megfigyeléseket is hasznosítva.

55 A századforduló utáni, már hozzáférhető, publikált munkák közül Görög Demeter atlaszát, amelynek Békés, Csanád és Csongrád vármegyéket ábrázoló lapjait \fertics József megyei földmérő készítette el, és Lipszky János 12 szelvényből álló Magyarország-térképét kell megemlítenünk.

56 Korabinszky zsebatlaszának megyetérképei pedig elsősorban azért érdemelnek figyelmet, mert a lexikonában összegyűjtött statisztikai adatok egy részét próbálta térképre vinni.

57 Jelölte az egyes települések jogállását, lakosságuk vallását és nemzetiségét, sőt helyenként a jelentősebb kulturális intézményeket is (ígyTessedik II. József által kitüntetett iskoláját Békés megyében). A századfordulót követő évekből egy reménykeltő helyi kezdeményezésről számolhatunk be, amely a megye tudományos tekintetben a kor legjobb színvonalán álló leírását eredményezhette volna. Az 1804-ben Szarvasról tudósító ismeretlen már arra hivatkozva mellőzte cikkében Szarvas topográfiai leírását, hogy ez és általában az egész Békés vármegye leírása Skolka András mezőberényi rectortól várható a közeljövőben.

58 Skolka András (1777-1816) 1800-tól tanított Tessedik szarvasi intézetében, 1804-ben, tehát mindössze 27 évesen pedig már a mezőberényi evangélikus gimnázium igazgatója lett.

59 A fiatal Skolkában méltó folytatója akadt Markovicz és Tessedik művének, illetve általában annak a gazdag protestáns művelődési hagyománynak, amelynek legtisztább forrásaiból korábban Markovicz és Tessedik is merítettek. Skolka poggyászában Tessedikhez hasonlóan széleskörű gyakorlati ismeretek voltak. Elsősorban a természetrajz, a földrajz, az akkortájt más tudományoktól önállósuló és új fejlődési szintre lépő sta161