Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

A gyulai vár 1566. évi ostromának időrendje

A gyulai vár 1566. évi ostromának időrendje A gyulai vár 1566. évi török ostromát természetesen már összefoglalta Scherer Ferenc a város történetéről írott színvonalas monográfiájában.

1 Azonban ő is megállapítja, hogy „oly kevés adat maradt reánk s azok is oly nehezen egyeztethetők össze, hogy az ostrom lefolyását csak hézagosan vázolhatjuk".

2 Erre a hézagosságra valóban utal például az, hogy mindössze a török két rohamát tudta dátumhoz kötni és ismertetni, márpedig a vár hosszú, kilenchetes ostroma alatt ennél nyilván többre került sor. (A Szamosközy István által közölt, Kerecsényinek tulajdonított levélben a török fogságból író várkapitány 14 rohamot említ, amely bizonnyal közelebb áll a valósághoz, mint a kettő.)

3 Összevetve Scherer leírását az ostromról a Karácsonyi János megyetörténetében olvashatóval,

4 rögtön kiderül, hogy Scherer Karácsonyi nyomdokain haladt. Az ostrom menete a fő eseményeket, időpontokat tekintve már az utóbbinál kirajzolódott, Scherer lényegében ezt vette át és bővítette újabb részletekkel.

5 E két kiváló történész után Marosi Ernő tanulmánya hozott új eredményt, amelyben összehasonlította a korabeli várostromokat, és ez alapján azt szűrte le, hogy „Gyula védői sokkal többet tettek, mint amennyi tárgyilagosan elvárható volt tőlük. Igaz, nem a török főerőkkel harcoltak, de 63 napi ellenállásuk a török elleni várharcok csúcsa. Csaknem kétszer annyi ideig tartották fel az ostromlókat, mint Temesvár, vagy - 1566-ban - Szigetvár védői." Az ostrom elhúzódása miatt a Gyulát ostromló sereg vezére, Pertev pasa már nem nyomulhatott előre a Tiszántúlon, hanem - Világos és Jenő várának elfoglalása után csatlakozott a szigeti hadhoz, de már későn érkezett. Marosi a vár ostromát négy szakaszra tagolta: július 2-12. a vár körülzárása; július 13-25. harc a huszárvárért; július 26.-augusztus 3. harc a külső várért; augusztus ^-szeptember 2. tárgyalások a vár feladásáról.

6 Az egyes szakaszok dátumai, amelyeket főleg Karácsonyi könyvére alapozva állapított meg, azonban problematikusnak tűnnek. Végeredményben tehát ma is az a kérdés, hogy Schererhez és Karácsonyihoz képest tudunk-e újat mondani az ostrom időrendjéről. Ezzel kapcsolatban már előzetesen meg kell jegyeznünk, hogy - mint leírásaikból kitűnik éppen az általuk vizsgált nagy forrásmennyiség miatt nem figyelhettek fel minden részletre, és nem tudták elvégezni a források alapos kritikai összevetését sem. így lehetséges új adatokat feltárni, illetve néhány ponton módosítani, átértékelni az általuk megrajzolt képet. Kutatásunk kiindulópontjául az OSZK-ban megtalálható, Gyula ostromáról tudósító németországi újságlapok szolgáltak.

7 126