Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Előszó

Annales-kör legnevesebb képviselőinek műveiben és a hasonló című folyóiratban közölt tanulmányokban is. E ponton át is térhetünk a portéka (avagy hajórakomány, mely remélhetőleg nem üres hordókból áll) bemutatására, a témához illő komolysággal. A könyv központi helyén az Antonius atya emlékiratát elemző és interpretáló két tanulmány áll, amelyben a régebbi tartalomismertetésekkel szemben megpróbáltunk „a felületi tények" alá hatolni. Erre a rendkívül érdekes és részletgazdag narratív (valóban történetmesélő) forrásnak köszönhetően nyílott lehetőség. Az Annales eredeti törekvéseit (interdiszciplinaritás, összehasonlító módszer, a teljes kontextus rekonstrukciója) igyekeztünk szem előtt tartani, és az iskola két elindítója által alkalmazott olyan kategóriák is, mint a „mentális magatartásmód" (Bloch) vagy a „szellemi eszköztár" (más fordításban: a „gondolkodás szerszámkészlete"; Febvre) igen jól használhatónak bizonyultak. Ez a forrás különösen kedvezett a mentalitástörténeti megközelítésnek, mivel a mentalitástörténet elsősorban a gondolati konstrukciókkal, a valóság különböző reprezentációival, a tudati jelenségekkel (az érzékeléstől a képzeletig) és a világszemlélet alapkategóriáival foglalkozik. Ugyanakkor a két tanulmány mikrotörténeti esettanulmánynak is tekinthető, mert egy forrás és szerzője, illetve egy sajátos mikrovilág vizsgálatára koncentrálódik, s e mikroszinttől kísérel meg szélesebb, egyetemes történeti összefüggésekhez eljutni. Antonius atya különös viselkedésében pedig az „antropológiai tekintet" fedezhette fel az idegent, a mi jelen kultúránktól, viselkedésmódunktól és gondolkodásunktól markánsan elütőt. Magatartását előbb szimbolikus cselekvésként (egy szent tekintély tagadása) értelmeztük, amelynek hátterében, a pszichológiában Freudtól kezdve vizsgált elfojtás pszichikai jelensége áll. A második tanulmányban az ünnepi, karneváli fordított világ logikája, parodisztikus jellege felől közelítünk, ez szolgál magyarázó elméletként. E tanulmányban a fordított világ mentális sémájáról írott első rész meglehetősen széles irodalomra épül, de egészében új kísérletet jelent a téma rövid összegzésére, jó néhány részletében, interpretációjában is önálló véleményt fogalmaz meg. A kötet többi tanulmánya - a forrásoknak, a témának és a kérdésfeltevésnek megfelelően - hagyományosabb történetírást képvisel. Többször is régi, megoldottnak vélt kérdésekre próbál új választ adni. Szintén a kötet tengelyében kapott helyet a Bél Mátyásról és Békés vármegye felfedezéséről írott tanulmány. Az ehhez végzett kutatások számunkra is Békés megye múltjának felfedezését jelentették, hiszen át kellett tekinteni az e vidékről tudósító államismereti, statisztikai, topográfiai és történelmi irodalmat és egyben a XVTII-XIX. században itt működött értelmiség tollforgató részéről is képet kellett rajzolni. Ez a kutatás Bél Mátyás kéziratos megyeleírásának kiadásához kapcsolódott, amely egy lelkes, alkotó szellemű csapatmunka eredményeként valósult meg. Ebből a kutatásból, valamint a gyulai (eredetileg nem városi, hanem Békés vármegyei) könyvtár történetének tanulmányozásából nőtt ki a jelen kötet utolsó 11