Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Albrecht Dürer származásáról Haan Lajos könyvének ürügyén

5. A nemzetiség kérdése A Családi krónikából kiderül, hogy Dürer édesapja Magyarországon, a Gyula melletti Ajtós faluban született. A festő baráti körében is tudtak e tényről,

64 de arról egyetlen forrás sem szól, hogy az édesapa és magyarországi családja milyen nemzetiségű volt. Ez okozza azt, hogy a kutatók véleménye kezdettől fogva megoszlott e kérdésben, amelyet a XIX. században, a polgári nacionalizmus virulásának idején túlontúl fontosnak tartottak. A tét lényegében az volt, hogy mennyiben vallhatja fiának a híres festőt a német vagy a magyar nemzet. E megközelítést jól illusztrálja Haan könyvének első mondata: „Hazánk méltán büszke lehet arra, hogy a legjelesebb német festesz..., miután atyja Magyarországból származott át Németországba, tulajdonképen »csont a mi csontunkból és vér a mi vérünkből«." A nemzeti büszkeségről volt tehát szó, s a kutatók emiatt nem tudtak elfogulatlanok maradni. A nemzeti elfogultság pedig a források egyoldalú, sőt önkényes értelmezéséhez vezetett. Német részről már Thausing leszögezte, hogy az idősebb Dürer szülőhelye Magyarországon egy kétségkívül német település volt, a festő ősei pedig Magyarországon letelepedett német kézművesek.

65 Az utóbbi időkben is olvashatunk olyan kijelentéseket, hogy a híres festő családja példa a németek visszatelepülésére Magyarország belső területéről a török veszély idején, vagy hogy Dürer német bevándorlók nemzetségéből származik, akik Magyarországon Nagyvárad környékén telepedtek le.

66 A német kutatók különösen azt hangsúlyozták, hogy a család kimondottan kézművesekből, illetve ötvösökből állt, márpedig Európa keleti részén az ilyen családok többnyire német eredetűek voltak, és az ottani társadalmakban általában magasabb pozíciókat foglaltak el.

67 Magyar oldalról Haantól Lukinichig és Schererig első számú érvként szerepelt, hogy az idősebb Dürer nemesi, tehát nyilván magyar családból származott, mégpedig az oklevelekben feltűnő birtokos nemes Ajtósi családból. Láttuk, hogy ez nem állja meg a helyét. Sokkal meggyőzőbb érv, amit szintén Haan Lajostól kezdve hangoztat a magyar kutatás, hogy Békés vármegye lakossága a XV században magyar volt, és így Ajtós falué is. (A lényegen nem változtat, hogy a XV század közepe tájáig Gyula és Ajtós Zaránd vármegyéhez tartozott.) Haan egy 1525. évi határjárást tartalmazó oklevelet is közölt kötetében, amelyben számos Ajtós körüli magyar dűlő- és határnév található, és persze a település neve szintén magyar volt.

68 Az első jelentősebb gyulai névanyagot tartalmazó oklevél 1469-ben hasonlóképpen magyar lakosságról tanúskodik, és ajtósi Tar István és Csapó Albert nevű familiárisok is szerepelnek benne.

69 A német kézművesek nem az alföldi falvakban és mezővárosokban telepedtek le, hanem az erdélyi és felvidéki szabad királyi városokban és a bányavárosokban. Ráadásul - mint bizonyítani próbáltuk - eredendően egy felemelkedő, gazdagodó paraszti családról vagy nemzetségről van szó. 108