Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Albrecht Dürer származásáról Haan Lajos könyvének ürügyén

Lukinich szerint a magyar származást igazolja a László név előfordulása, amelynek a Laßlen elírt alakja lenne a Családi krónikában. Azóta azonban kiderítették, hogy a korabeli németben létezett Laßlen név.

70 Szintén régi érvnek számít a külsőre, a jellegzetes fiziogriómiára való hivatkozás az egyes arcképek alapján. Szendrei János pl. az idősebb Dürer arcvonásait tanulmányozva Dürer 1490. évi festményén kijelenti: „ha a szája fölé képzelünk egy olyan bajszot, amilyet a fia is viselt, akkor a legjobbik Békés megyei magyar típus áll előttünk."

71 Feltételezzük, hogy saját korának Békés megyei típusára gondolt Szendrei, mert a XV századból sajnálatosan hiányzik e típus ábrázolása. Marcel Brion a festő 13 éves korában rajzolt önarcképén fedezi fel a magyaros vonásokat, a kiugró, a halántékok irányában túl feszesen felhúzott szemek idegenszerű kifejezése szerinte a magyarországi származásra utal.

72 Ezt mi nem mernénk állítani, de az idősebb Dürer keskeny, feszesen összehúzott szemei valóban feltűnhetnek arcképei szemlélőjének. A külsőből kiinduló érvelést az teszi problematikussá, hogy magyarok és németek között egyaránt sokféle típus létezett és létezik ma is. Legfeljebb azt mondhatjuk, hogy vannak bizonyos szreteotip elképzeléseink arról, hogy milyen egy átlagos német vagy magyar típus. Az 1490ben készült portrén az idősebb Dürer sötétbarna hajával és barna szemével kétségtelenül inkább az utóbbit juttatja eszünkbe. Még bizonytalanabbnak érezzük e megközelítést a festő esetében. Róla igen sok saját kezű és más művésztől származó ábrázolás maradt fenn, s ezek között mindössze egy vagy kettő akadt, amelyen „magyaros" vonásokat fedeztek föl. Leggyakrabban Hans Schwarz 1520-ban készített érméjére hivatkoznak, amely az ötvenedik életéve felé járó művészt profilból ábrázolja.

73 Az öregedés miatt kiélesedő vonások, a sasorr, a bajusz és a szakáll, a csigákban leomló hosszú haj együttesen igen markánssá teszi ezt az arcmást. A tekintélyes, a görögök által négyszögletesnek (tetragonon) mondott orr

74 kihangsúlyozásának azonban jelképes értelme is lehetett. Arisztotelész szerint ugyanis az erkölcsös, derék férfiú tetragonos.

75 Meggyőző érvek szólnak amellett is, hogy a Dürer intencióinak megfelelően elkészített érme ismét Dürer Krisztushoz hasonló vonásait emeli ki, amint a festő önarcképe az 1500. évből.

76

így pedig teljesen indokolatlan magyar jellegzetességeket keresni Schwarz alkotásán. Az értékelés szubjektivitását mutatja, hogy német részről is eltérő véleményeket találhatunk. Lüdecke például elfogadja, hogy a magyar származást látszik igazolni az említett érme, valamint még Hans Süß von Kulmbach egyik festménye is.

77 Winkler ezzel szemben azt állítja, hogy Mathes Gebei legalábbis szerinte - gyaníthatóan hitelesebb érméje 1527-ből és Erhard Schön ennek nyomán készített fametszete nem árul el semmiféle magyar behatást, ugyanígy az apáról és Dürer Endres nevű testvéréről fennmaradt képek sem.

78 A kérdés számos bizonytalansága ellenére a német és más külföldi kutatók egy része valószínűnek tartja, hogy az idősebb Dürer és magyarországi családja magyar nemzetiségű volt.

79 A Dürerről szóló jelentős monográfiák és művészettörténeti kézikönyvek azonban legtöbbször nem is foglalkoznak a fes109