Erdmann Gyula - Merényi-Metzger Gábor: Apor Vilmos Gyulán. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 11. (Gyula, 2000)

BEVEZETŐ

gyűlési megnyilatkozását ismerhetjük. 1924-ben ő vetette fel azt, hogy akár jelentős kölcsönnel, de létesüljön Békéscsaba-Gyula-Kétegyháza vasútvonal Gyula fővonalra kerülésének érdekében.

96 Más alkalommal fellebbezett a gyulai képviselő-testület határozata ellen, mely szerint a város nem vállalta az iparostanonc-iskolái hittanórák fizetését. A fellebbezés és a megye által elrendelt gyulai felülvizsgálat után végül a város vállalta e terhet, mivel azt a megyei határozat is törvényen alapulónak tartotta.

97 1931-ben Apor szót emelt a gazdasági válság sújtotta gazdák megsegítése érdekében.

98 Gyulán már 1921-ben tagja a városi képviselő-testületnek s ezen belül idővel az óvodaügyi, egészségügyi és az ipartanodái bizottságnak is.

99 1934-től feladatot vállalt a város szegényügyi bizottságában is. E bizottság elnöke a polgármester volt, tagjai pedig Apor mellett dr. Harsányi Pál református lelkész és dr. Ádler Ignác főrabbi is.

100 A politikai tárgyú vitáktól távol tartotta magát, de felszólalt, éspedig mindig kellő súllyal és hatással, ha népoktatásról, a gazdák megsegítéséről, vagy éppen népegészségügyi kérdésekről volt szó. így véleményezte a tanfelügyelői beszámolót, telefont sürgetett a tanyai iskolákba és támogatta a Gyula-városerdei gyermeküdülő megvalósítását.

101 Érdekes megemlíteni: a választások iránt az 1930-as években sem volt túl nagy az érdeklődés. A december végi helyhatósági választáson az öt gyulai választókerületből az I-ben (belváros) az 1909 választásra jogosultból mindössze 224 adta le szavazatát, s ebből Apor 165-tel lett a városi képviselő- testület tagja. Dr. Marik Dénes ügyvéd, a későbbi polgármester 151 szavazattal lett ugyanott képviselő.

102 Megyegyűlésen egyszer szólt hozzá politikai kérdéshez, amikor a választójogról volt szó. Humanista volt és a keresztény szolidaritás híve és munkása, de a választójog kiterjesztést, az általános választójogot a konzervatív fontolva haladás jegyében elvetette. Úgy vélte, egy-egy társadalmi réteg számbeli túlsúlya nem jelent értelmi túlsúlyt is. Figyelemmel kell lenni - mondta - az értelmi és erkölcsi súlyra és a teljesítményre is. Az iskolázatlanabb, tájékozatlanabb réteg esetében nem a választójogot, hanem a jól kiépített érdekvédelmet tartotta kívánatosnak.

103 A tényleges választások alkalmával távolságtartó volt, óvakodott nyíltan egy-egy jelölt mellé állni, vallotta az egyház pártok feletti, de természetesen az egyházi érdekeket szemmel tartó és képviselő állásfoglalásának fontosságát. így 1926 decemberében, amikor az egyébként kiváló és elismert, az országos politikában is szerepet játszó Lukács György (egy időben Békés megye főispánja) választási díszebédjén vett részt s az Egységes párti Lukács őrá ürítette poharát, csak annyit jegyzett meg: sajnálja, hogy hívei két párton állnak (az ellenzéki jelölt is katolikus ember volt) s reményét fejezte ki, hogy a választások után helyreáll a béke.

104 A választásokat és a parlamentet fontosnak tartotta s így a következő kampány idején, 1929 novemberében pártokhoz nem kötődő, de az elvek terén nem semleges papként elvárta, hogy a katolikus választók olyan jelöltre szavazzanak, aki a hazának és a vallásnak nem ellensége, aki nem izgat, nem