Erdmann Gyula - Merényi-Metzger Gábor: Apor Vilmos Gyulán. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 11. (Gyula, 2000)

BEVEZETŐ

lázít, nem demagóg - hanem bölcs, kulturált és épít. Mindenkit szavazásra buzdított: aki távol marad, az a felforgató elemek sikerének előmozdítója. A cél az folytatta -, hogy minden társadalmi rétegből a legjobbak kerüljenek a magyar parlamentbe.

105 Mint plébános és széles körben elismert közéleti személyiség számos alkalommal vett részt részint politikai jellegű rendezvényeken. így többször is misét celebrált Horthy Miklós kormányzó névnapján.

106 Ez akkor elkerülhetetlen volt: a többi egyházak is ünnepi istentiszteletet tartottak. 1927 márciusában 2200 gyulai levente zászlójának felszentelésére került sor a Kossuth téren. Hatalmas közönség volt jelen (egyletek és körök tagsága, tűzoltók, cserkészek, katonaság, tisztségviselők stb.). A zászlót Apor mellett megáldotta Pallman Péter református, Kemény Gábor evangélikus, Ungureán Tódor ortodox és Adler Ignác zsidó főrabbi is. Több énekkar is szerepelt és végül együtt énekelték a magyar Hiszekegyet, a revizionizmus akkori indulóját.

107 Akkor, a trianoni trauma közelségében ezt az indulót érthetően a kor magyarságának zöme énekelte szívből és szívesen. Egészen más jellegű esemény volt a kétszer megrendezett ún. gyulai diéta. 1937 decemberében volt a Katolikus és Polgári Körben az első többnapos konferencia, mely a népi írók paraszti érdekvédő demokratizmusának szellemét viselte magán. Beszédet mondott dr. János Áron ügyvéd (a Nemzetpolitikai Társaság elnöke) „Föld, nép, kenyér" címmel. Ebben nem kevesebbet állított, minthogy az európai út nagybirtokok helyébe kisbirtokokat kíván. Dr. Drucker György „Külpolitika és közvélemény" címmel adott elő. Ehhez Apor is hozzászólt, kiemelve: a jó külpolitika nem rendszerfüggő - s erre példaként hozta fel a demokratikus USA-t, amely belesodródott egy - Apor szerint - érdekeit nem szolgáló háborúba. A konferencián dr. Marik Dénes és Halmos Béla (később városi majd megyei főépítész is). A harmadik napon Veres Péter is hosszabb beszédet mondott. 1939 februárjában, a második diétán a magyar földkérdés kiváló publicistája, Kerék Mihály és Szabó Zoltán a „Cifra nyomorúság" híres szerzője felszólalásai mellett ismét igen aktív volt Marik Dénes és Halmos Béla is.

108 Apor igazán akkor volt elemében, amikor közvetve politizált, azaz szociális munkát végzett, vagy a családokat, a békét és a szeretetet szolgálta. így 1921 karácsonyán a világháború miatt szétzilált családokról, az izgatott társadalomról szólt kiemelve a családi béke s általában a család mint nemzeti alapsejt jelentőségét a köznyugalom és az építőmunka szolgálatában.

109 A lelki bajokra és fájdalmakra nem megoldás sem az ital, sem a szónoldat - mondta. Csak a békés családi légkör ad megnyugvást, biztosít kevesebb indulatot, több munkakedvet és stabilabb jövőt. A pusztító, lelket is ölő háború mellett a XIX. századi racionalizmust és ateizmust is okolta a társadalmi betegségek láttán. A kételkedés évszázadáról így fogalmazott: elakarták idegeníteni istentől a családot és az iskolát is. A világháború aztán megmutatta - Apor szerint - e XIX. századi törekvések csődbe vezető voltát. A válságból a kiút a krisztusi élet, hit terjedése lehet úgy a családokban mint a társadalomban.

110 A családot-nemzetet-emberiséget egyesítő krisztusi szeretetet különösen fontosnak tartotta akkor, amikor már érezhető volt újabb fenyegető árnyak köze-