Erdmann Gyula - Merényi-Metzger Gábor: Apor Vilmos Gyulán. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 11. (Gyula, 2000)

III. Kortársak visszaemlékezései Apor Vilmosról

És ekkor az történt az utolsó szó jogán: - „Amiként már mondottam, Atyám, igen szánom és bánom amíg élek, de csakis azt, hogy gyáva voltam elkövetni (egyszál fejszével vagy puszta két kezemmel) gyávák ellen a bátrakért!" Simonyi Imre: Különvélemény (válogatott versek). Budapest, 1986. 229231. old. 1 Simonyi Imre (1920-1994), költő, aki ifjú korától kezdve Gyulán élt. 9. Szabados Antal: Isten szolgája Apor Vilmos püspök szavairól és tetteiről Gyermekéveiről ha szólt, nevelő célzattal tette. „Anyám nem engedte, hogy kíváncsian figyeljük milyen ételt tálalnak föl. Ha valamelyik gyermeke odanézett, hogy mit hoznak be, akkor abból az ételből nem volt szabad ennie." „Ha valamelyik gyermeke az asztalra könyökölt, Anyám leütötte könyökét az asztalról." Adott esetben említette, hogy az asztalhoz egész közel kell ülni; így nem hajol rá a tányérra az étkező; a levest a kanállal úgy vigye szájba az étkező, hogy a kanál nyele ne oldalt legyen, hanem egészen szemben az arccal. így nem fog szürcsölni... Az ételt szájba véve ne rágja nyitott szájjal az étkező, mert így kerülheti el a csámcsogást. Az ételt a villával fölemeljük a szájhoz, nem pedig megdőlt, lehajlott fővel vesszük a tányérból. Az ember az ételt magához emeli, nem pedig lehajol hozzá... Amit csak lehet, kés használata nélkül, villával szelünk le a húsféléből is. Nem aprítjuk össze masszává az egész ételt, pl. a burgonyát, hogy aztán nekilássunk... Egyik alkalommal az ételt összenyomkodó és aztán nekilátó egyéntől megkérdezte: „A maga atyja kőműves volt?" Az illető felelte: „Nem, hanem ács." - Fegyelmezett volt és fegyelmezettségre oktatott; gondos nevelést kapott és azt tovább akarta adni. Gyermekkorában misézgetni próbált és nővéreit ministráltatta. Elemi iskolai évei után a Vorbereitung-ot végezte, hogy aztán Kalksburgban a Jézus társasági atyák kollégiumában és gimnáziumban megkezdhesse középiskolai tanulmányait. Szeretettel emlékezett vissza a kalksburgi december 8-i Mária kongregációi ünnepélyekre. Ifjú éveiben vívni is megtanult. Mint említette, ez „a test minden izmát igénybe vette és erősítette". Az úszást is kedvelte, a teniszezéshez is jól értett. Kisportolt teste és kiegyensúlyozott lelke tette alkalmassá a későbbi nagy munkára. A diákkör kirándulásai, a bensőséges intézeti élet hatottak kedélyére.