Erdmann Gyula - Merényi-Metzger Gábor: Apor Vilmos Gyulán. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 11. (Gyula, 2000)

BEVEZETŐ

ledte: keleten a bolsevizmus, nyugaton a felhalmozott tőke zsarnoksága - balról hazátlan nemzetköziség, jobbról túlzó nacionalizmus fenyeget - írta. Túltermelés és éhezés, sokmillió munkanélküli mutatja a konfliktusokkal teli életet. A bábeli nyelvzavarban - folytatta - senki sem érti a másikat. Nincs átfogó és világosító eszme, márpedig fényt, világosságot várnak a parlamentek, a tudósok és a tömegek is. Ez a fény Apor szerint csakis a krisztusi szeretet lehet, amely a szegényt türelmessé, a gazdagot bőkezűvé, a kormányokat pedig bölccsé és békeszeretővé teszi.

111 A jó szándékú, a krisztusi szeretet útján őszintén és biztosan járó keresztényszocialista Apor is elkövetett egyszer politikai hibát. Kellő tájékozottság híján a megyei közigazgatási bizottság ülésén állást foglalt a terjedő hírek szerint Sarkadon munkához jutott németországi munkások miatt - ellenezve azt, hogy a súlyos munkanélküliség idején idegenek vegyék el magyar éhezők elől a munkát. Aztán kiderült: a sarkadi munkavállalók valójában Németországból visszatérő magyar állampolgárok voltak akik (34- en) csak addig kívántak Sarkadon maradni, míg megtanulva a földművelés alapismereteit Palesztinába költözhetnek. Aid tudja, hogy Apor már győri püspökként személyes kockázatot is vállalva emelt erélyesen szót a nyilas uralom idején a zsidók mellett, és egyházát is ennek hivatalos deklarálására kívánta szorítani, az elképzelheti, hogy ezt az ügyet később Apor szégyellte a legjobban.

112 Az említett közéleti funkciók mellé alkalmi funkciók társultak jeleként az egyre növekvő megbecsülésnek. Dr. Kovacsics Dezső főispáni beiktatásakor már ő mond pohárköszöntőt a Polgári Körben.

113 1926 novemberében a belügyminiszternél járt a főispáni poszt betöltése ügyében.

114 1927-ben tízfős gyulai delegáció tagjaként vett részt Budapesten gróf Bethlen István gyulai díszpolgári oklevelének átadásán.

115 1938-ban Varga Gyula polgármesteri működésének 10. évfordulóján Apor mondta az üdvözlőbeszédet, kiemelve, hogy Varga Gyula idején sokat fejlődött a város és a látogatók csodálják a szépségét.

116 Már az Apor gyulai plébánosságának 10. évfordulójával kapcsolatos ünnepség jelezte, hogy osztatlan elismerést és tiszteletet, bizalmat élvezett munkája és eredményei miatt. Az évfordulón, 1928. szeptember 15-én este kivilágították a plébániát és a templom falán a virágokból kirakott Apor- címert is. Szavalatok, szónoklatok és az egyesített énekkarok műsorszámai váltották egymást. Másnap volt az ünnepi mise, zenekarral és énekkarral. Az ezt követő díszgyűlésen az általános iskola udvarán számos méltatás hangzott el. A szónokok kiemelték: vasárnaponként már négyszer telik meg a templom; akik korábban elkerülték, most felkeresik, sőt gyónnak és áldoznak Apornál. Kovacsics Dezső főispán kiemelte: 1918-ban nem hitték volna, hogy a fiatal Apor képes lesz megküzdeni a példátlan nehézségekkel, a közönnyel, a hitetlenséggel és a világháború utáni helyzettel. Képes volt - felelt maga a főispán, mivel szeretete minden akadályt legyőz. Elekor készült a plébániatemplomban a kórus alatti míves rács, amely lehetővé tette, hogy egész nap betérhessenek a hívek egy imára. Az ünnepséget Apor személyes ebédosztása a szegényeknek, majd az Erkel Körben ünnepi színi előadás fejezte be. Már ekkor sokan nevezték Aport küldetéses embernek. A Jo-