Erdmann Gyula - Merényi-Metzger Gábor: Apor Vilmos Gyulán. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 11. (Gyula, 2000)

BEVEZETŐ

zsefvároson külön is ünnepelték s ott a városrész közkedvelt képviselője, K. Schriffert József méltatta.

117 A Vilmos napok sem múltak el ünnepségek nélkül. Az egyletek, körök, tisztségviselők sora köszöntötte, este pedig mindig ünnepi gyűlés volt a Katolikus, később Katolikus és Polgári Körben.

118 Papi működésének 25. évfordulóján, 1940-ben a törvényhatósági bizottság örökös tagjává választották.

119 Gyulán ugyanekkor a képviselő-testület jegyzőkönyvében örökítették meg érdemeit.

120 Gyulán a két világháború között mintegy 50 civil szerveződés, egyesülés, kör működött. Meghívásaikat, mint említettük, Apor ritkán utasította el. Megjelent és beszédeivel, gesztusaival, modorával és emberségével nevelt. Sűrűn tartott előadást pl. a Katolikus Körben, és a Katolikus Kör Ifjúsági Önképző Körében. Beszélt a pápaságról, Rómáról, Karácsonyi János munkásságáról (Karácsonyi a Katolikus Kör korábbi jótevője is volt).

121 A Katolikus Kör Gyulán 1871-ben alakult. A 60. évfordulón már Apor méltatta a kör jelentőségét, amit a vallásos gondolat terjesztésében, a krisztusi példa és béke közéleti elősegítésében látott.

122 A Katolikus Kör székháza először Rákóczi Ferenc utcában, majd a Városház utcában, a korábbi kántorlakban volt. 1932ben Apor javaslatára egyesítették a Katolikus és a Polgári Kört, és ezzel közelebb hozták egymáshoz az értelmiséget, az iparosokat és kereskedőket. A díszelnök Apor, illetve a volt Polgári Kör részéről Dobay Ferenc lett.

123 Az 1930-as évek közepén megalakult gyulai katolikus legényegylet gyűlésein is részt vett, beszédet mondott, az egylet ünnepi alkalmaikor misézett és bekapcsolódott az esti vacsora és bál eseményeibe.

124 A megyei Közművelési Egylet rendezvényein hol előadást, hol védnöki szerepet vállalt. 1927-ben pl. Trianon évfordulóján tartott előadást.

125 1932- ben a gyulai József Szanatórium Egyesület feloszlatása után létrejövő Országos Tüdőbeteg Szanatórium Egyesület gyulai fiókjának alakuló ülésén Márky Barna alispánnal együtt alelnökké választották.

126 1922-től tiszteletbeli elnöke volt a Katolikus Olvasókörnek

127 és „régi szokás szerint" a Gyulai Csizmadia Ipartársulatnak.

128 1925-től választmányi tagja a megyei kaszinónak.

129 1934-től elnöke a megyei Pártfogó Egyesületnek, amely állami menhelyi gyermekek ügyeivel foglalkozott, s szerepe volt abban, hogy a Pártfogó Egyesület keretében, a megüresedő szeretetház épületében 1934-től elkezdte munkáját a gyógypedagógiai intézet.

130 1934-ben az akkor alakuló Józsefvárosi Katolikus Legényegylet elnökségét is vállalta.

131 Gyulán 22 ember volt jogosult „a méltóságos" címet használni. Köztük volt Apor is, gróf Almásy Lajos, Daimel Sándor alispán, dr. Jung Géza főorvos-kormányfőtanácsos és mások mellett. Ez abban a korban sokat számított. Mint plébános tekintélyes jövedelemmel is rendelkezett a plébániai földek és más források nyomán. 1923-ban Gyulán a legtöbb adót fizetők listáján a hetedik helyen találjuk 903 ezer korona adóval (a hatodik dr. Pallman Péter református lelkész volt). A listát egyébként gróf Almássy Dénes vezette 31 millió koronával, míg a második Sztojanovits Szilárd volt 5,5 millióval. 1935-ben Apor a 24. helyre csúszott 1340 pengő adóval, megelőzve dr. Harsányi Pál református lelkészt (1286 pengő).

132 Tegyük hozzá: az értelmiség és így a papok adóját a