Erdmann Gyula - Merényi-Metzger Gábor: Apor Vilmos Gyulán. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 11. (Gyula, 2000)

BEVEZETŐ

ben már székházuk is volt, majd azt egy belvárosi nagyobbra cserélték 25 ezer pengő fejében! Apor érte el azt, hogy a főispán és a szakminisztérium is segítette őket. Többször idézte Apor Steuer György - a földmunkás szövetkezetek orszá­gos szervezője - mondását: „a munkáskérdéshez ne nyúljon senki, csak az, aki szereti a munkásságot". A szövetkezet részvényeket bocsátott ki az OKH kereté­ben. Egy év alatt 3400 pengőt jegyeztek. Munkát szereztek tagjainak - pl. az ármentesítő társulatoknál. Volt év, hogy 800 embernek biztosították a megélhe­tést. 1928-ban ők végezték a Dobozi út földmunkáit, majd a Füzesgyarmat-Kar­cag út építését is. A város gazdaságában éveken át csak velük dolgoztatott. A munkások bért kaptak és részesedtek a szövetkezeti haszonból is. A szövetkezet tagjainak hitelbe adott tüzelőt, a gyerekeknek reggelit és cipőt juttatott, a nagy­családosoknak pedig karácsonyi segélyt. 64 Ezek után szinte természetes, hogy a Katolikus Népszövetség Segítő Pénztárának Gyulán is kibontakozó munkáját Apor felügyelte és segítette. 65 Az 1920-as évek elején a karácsonyi segélyezési akciók szervezésekor Apor észrevette: a katolikus elemikben szembetűnően sok a rosszul öltözött gyerek. Kiderült az is, hogy sok gyerek reggelire is, ebédre is csak egy-egy szelet kenyeret kap otthon. Szokása szerint azonnal kézbevette e kérdést. 1926 januárjában már 80-90 gyerek kapott az iskolában ebédet. 66 Gyűjtés indult: a hentesek húst, má­sok lisztet és egyéb élelmiszereket ajánlottak fel. így indult be és intézményesült évekre a Szent József gyermekkonyha, amely 1930-31 táján már az őszi-téli ne­héz hónapokban 250-260 gyermek ebédeltetését végezte a Szociális Misszió Tár­sulat tagjainak segítségével. Sokan - évente 70-80 család - segítettek Apornak: a hentesek húst, mások krumplit, zöldséget vagy pénzt adtak. 67 A példa követőkre is talált: a 30-as években már a városi iskolában is étkezett közpénzekből 200 gyermek, s a református egyház is megszervezte iskolájában a szociális ebédelte­tést. 68 1931. december 16.-1932. április 10. között - példaként említve - a kato­likus Szent József népkonyha összesen 26 117 ebédet szolgáltatott ki 6206 pengő értékben. A város 2553, nagybirtokosok 1555, értelmiségiek 965, iparosok és kereskedők 545, kisgazdák 22 pengőt adtak, az egyesületek pedig 69-et. 69 A Trianon utáni helyzetben, majd a gazdasági válságban felerősödő nyomor láttán Apor nem fukarkodott a társadalombírálattal sem. Nyomor és nélkülözés látható mindenfelé - írta 1929-ben. Voltak jobb idők, amikor nem volt hiány, de akkor mindenki elfelejtkezett a szegénnyé lett Istenről, azaz Jézusról. Elpazarol­tuk a jobb időket - folytatta, felelőtlenül; gazdagok milliókat költöttek el külföl­dön, míg a szegényeknek fillér sem jutott. Mindenki nyerészkedett s aki szeren­csésen feljebb jutott, azonnal lenézte a többit. Most sokan lettünk szegények - s jólesik a betlehemi jászolhoz menni, ahhoz, aki szegénnyé lett, hogy lélekben gazdagítson minket. 70 Hívei tudták, plébánosuk legnagyobb öröme az, ha segíthet. így pl. 1930 júniusában Vilmos napon a Szociális Misszió Társulat tagjai nemcsak együtt áldoztak Apor miséjén, hanem utána a szegény gyermekek közt sok-sok kalácsot osztottak szét. A nagy ajándékot 1935 augusztusában kapta Apor. Pappá szente­lésének 20. évfordulóján hívei közölték vele: Máriafalván (Gyula városszéli, sze-

Next

/
Thumbnails
Contents