Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)

Dokumentumok 1873–1933

2877. március 18., Orosháza Orosháza múltját, a tájban betöltött szerepét méltató elnöki beszéde a Békés Megyei Régész- és Művelődéstörténelmi Egylet ottani vándorgyűlésén Igen tisztelt közönség! Lelkes honleányok és hazafiak! Mint a Békés Megyei Régész- és Művelődéstörténelmi Egyletnek ez idő szerinti elnöke, magam és az egylet nevében, a legrokonszenvesebb tisztelet- és köszönetemet fejezem ki e község érdemes elöljárósága szíves meghívásáért, melyet mi a legnagyobb készséggel és örömmel fogadnánk el; mert hiszen nincs más célunk, mint a minden oldalú haladás és a kor követelményéhez mért úgy tudományos, valamint társadalmi eszméknek ismertetése, terjesztése, tisztázása, a megye minden osztályában leendő legkiterjedtebb módoni felvirágoztatása. - Itt Orosházán ma először; de megyénkben harmadszor tartjuk a vándorgyűlést és ezzel egybekötött felolvasást. Ez alkalommal - azt hiszem - legkedvesebben cselekszem, ha Orosházának múltjáról megemlékszem. Művelődéstörténeti szempontból Orosháza Békés megyében igen nevezetes hely. Ugyanis Békés megye a török uralom, de még inkább a múlt század elején dúló rácok által 1705-ben lakatlan pusztasággá tétetvén, az ezt követő korszaknak az volt a feladata, hogy ide lakosságot telepítsen. - E korszak, melyet a „települések korszakának" nevezhetünk, körülbelől 1715-1745-ig tartott. Egymásután emelkedtek fel ezen korszakban hamvaikból a régi Gyula, Csaba, Szarvas, Endrőd, Berény, Komlós, Sz.-András stb., melyek megtartván a régi történeti elnevezéseket, az ország "s némileg a külföld különböző részeiből ide települt új gyarmatosokkal látták benépesülni elhagyatott tereiket. Ez elhagyatott tereken az új települők a régibb viharos korszakból az ősök műveltsége és szorgalmának némi maradványai gyanánt, csak egy-egy templomromot vagy az ősök barázdáinak nyomait, vagy mint Orosházán is egy-egy korhadó százados gyümölcsfát találtak. E romok, e begyepesült barázdák képezték azon kapcsokat, melyek a lezajlott mozgalmas századokat összekötötték azon derültebb korszakkal, mely megyénket a népesedés, az anyagi jólét és szellemi műveltség jelenlegi magaslatán szemlélheti; azon korszakkal, melynek jótékony védszárnyai alatt mi most nyugodtan foglalkozhatunk megyénk régi emlékeinek összegyűjtésével és mívelődési történetünk épületének felállításával. A települések korszakának egyik szülötte Orosháza is. Az elősorolt és egyéb helységek már mind be voltak népesítve, midőn az orosházi rónaság, melyen hajdanában két falu virágzott, még mindig kietlen pusztaság volt; csak a vásárhelyi gulya és ménes legelészett a régi Orosházának még felismerhető, fűvel benőtt barázdáin; csak szilaj pásztorok, kiknek vadságáról az e