Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)

Dokumentumok 1873–1933

korabeli adatok oly szomorú tanúságot nyújtanak, heverésztek azon körtefa alatt, mely a régi szőlőskertek helyén, mint emlékjel állott a múltak temetője fölött. Ekkor 1744-ben jött a dunántúli kerületből Tolna-, Vas-, Veszprém-, Zala-, Győrés Fehér megyékből egy kis hazátlan csoport, bebocsátást és letelepedési engedélyt kérve, b[áró] Harruckern Ferenctől, ki nekik az orosházi lakatlan térséget jelölte ki új hazául. A mintegy 70 párra felszaporodott kis gyarmat szorgalma következtében, nemsokára kiemelkedett pusztai elhagyatott állapotából a régi Orosháza is, mint legutolsója Békés megye azon önálló községeinek, melyek a település korszakában keletkeztek, s melyek, bár egészen új alakokkal, a régi történeti helyneveket újra jelentőségre emelték. A mostani Orosházának művelődéstörténeti nevezetességét tehát elsőben is az képezi, hogy korra nézve legfiatalabb Békés megye törzsökös községei között, és mégis fontosságra nézve ezek közt az elsők sorában foglal helyet. Annak, ki Orosházát csak egyszer jól megnézte, ki e helység népességét, nagy terjedelmét, mely azt úgyszólván európai nevezetességgé emelte (amennyiben, mint Magyarország, sőt Európa legnagyobb faluja a legszélesebb körben ismeretes), ki e helység csinosságát, bámulatos hetivásárait; továbbá népének életrevaló gazdászati, üzleti, ipari fejlettségét és a művelődés szellemi követelményei iránt való fogékonyságát csak futólag is szemügyre vette, aki tudja, hogy községének kitűnő iskolái, nyomdája, sőt lapja is van, s aki Békés Megye Régész- és Közművelődési Egylet szerény tudományos mozgalma iránti részvétének is ezen szép számú összejövetel által nyilvánuló érdekeltségét látja, annak nem szükséges hosszasabban fejtegetni azon előkelő szerepet, melyet Orosháza életének minden irányú nyilvánulásában méltán elfoglal, sőt azt is könnyen el fogja hinni, hogy Orosháza hivatva látszik arra, hogy az eddigi bámulatos arányban tovább is fejlődjék, gyarapodjék, s az anyagi és szellemi virágzás legmagasabb színvonalára emelkedjék. Sokkal fontosabb azonban egy másik szempont, melyet megyénk művelődéstörténetében méltánylás nélkül nem hagyhatunk. Békés megye néprajzi viszonyai a letelepülés korszakában úgy alakultak, hogy keleti részében a magyar, nyugatiban pedig a szláv elem fészkelte be magát túlnyomólag. - Tekintve már most azt, hogy mily roppant nagy és compact szláv tömeget képeznek Szarvas, Berény, Csaba, Komlós, s hogy mily szapora és fürge népséggel bírnak, s rajaikat mily messzire bocsátják, egy percig sem kételkedhetünk, hogy ha ezen községek maguk maradnak, mai napság megyénknek egész nyugati része teljesen eltótosodott volna. Közbejött azonban Orosháza az ő tősgyökeres magyar, de azért nem kevésbé szapora és fürge népségével s részint az által, hogy a rokonvallású evangélikus szláv ajkú atyafiakból számosakat magába olvasztott és megmagyarosított; de leginkább az által, hogy szaporulatait a Szarvas, Csaba és Komlós felé húzódó vidékekre kiterjesztette, míg egyrészt a szláv elemek tovább terjedését meggátolta, másrészt megyénk ezen nyugati részében a magyar nyelvnek uralmát és ismeretét óriási mértékben előmozdította. Ezzel Orosháza kiszámíthatatlan hasznot tett nemcsak Békés megye, hanem az egész haza nemzeti ügyének, s méltóvá tette magát arra, hogy ezen gondviselésszerű küldetésének hű betöltéséért neki hálát és elismerést szavazzunk.