Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)
Dokumentumok 1873–1933
A gyulai plébániát Grócz Béla ideiglenes helyettes lelkésztől az akkori esperes, Püspöky Alajos sarkadi plébános közreműködésével 1873. augusztus 15-én vette át s ünnepélyes beiktatása szept. 28-án történt. Göndöcs apát úr Gyulán tágabb keretek közt dolgozott tovább két évtizeden keresztül 1894. január 4-én bekövetkezett haláláig. Mint lelkipásztornak két dologra volt különösen gondja: ápolni és fokozni híveinek vallásos életét, valamint feltárni számukra a tudás kincseit. Alig iktatták be Gyulán, 1873. október 28-án, kedvelt kántora Sziber Nándor buzdítására már érintkezésbe lép Moser Lajos gráci orgonaépítővel s legyőzve minden akadályt, 1876. március 23-án a híres Zsasskovszky Endre egri karnagy, Sziber Nándor és Nied ermayer Antal gyulai kántorok segítségével átveszi az új 26 változatú orgonát, mely dispositioját, hangszínét tekintve nagyon sikerült alkotás volt s több mint 50 éven át zengett az Úr dicséretére. 1875-ben újra fedeti az anyatemplom tornyát s 1889-ben kifesteti. Érdekes az, hogy Göndöcs apát úr volt a váradi egyházmegyében az első vidéki lelkipásztor, aki felkarolta Jézus szentséges szívének tiszteletét. E munkájában nagyban gyámolította őt özv. gróf Wenckheim Józsefné Jankovich Stefánia úrnő, aki a ma is meglevő s a két felső mellékoltáron látható szent Szív képet ajándékozta. 2 Rendezte az elhanyagolt Kálv ária ügyét is és 1878. március 19-én megáldotta a szent József temetőben a hívek által összehordott dombon Oppenhauserné Hopfe Anna által épített sírboltkápolnát. Göndöcs apát úrtól származik a négy gyulai katholikus temető elnevezése is. De ami lelkipásztori munkái közül a legérdekesebb és a legfontosabb is: hosszas tárgyalások után megalapítja Gyulán az autonóm egyházközséget, melynek szabályzatát gr. Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter 1891. május 11én szintén tudomásul veszi s mely szabályzat érvényben volt a legújabb alakulásig. Ismerve és elismerve a tudás áldásait, lelkipásztori gondjai közt első helyen állott az iskola. Öt új tantermet, két tanítói lakást létesített és az elemi leányiskolák vezetésére ő hozta Gyulára az irgalmas nővéreket, biztosítva ezáltal időtlen időkre a női nem katholikus nevelését. Jól emlékszem reá, hogy amikor már nem tudott járni, kocsin ment az évzáró vizsgálatokra, hol az általa ajándékozott ezüst forintos érmékkel igyekezett a tanulókkal megkedveltetni a tudományt. Szociális és karitatív tevékenysége pedig igazán csak nemes szíve dobbanásával ért véget. Mennyit írt, mennyit fáradt, hogy jó magyar népünkkel megkedveltesse a dohánytermelést, méhészetet, selyemtenyésztést, a dinnye és szőlőtermelést! Amidőn Wenckheim Krisztina grófnő 1862-ben férjhez ment, Göndöcs apát úr buzdítására alapította meg a gyulai árvaházat, mely abban az időben, midőn nem volt még állami gyermekvédelem, nagyon fontos feladatot töltött be. Az ő sürgetésére jöttek az akkor még csírájában levő vármegyei kórházba az irgalmas nővérek. Amidőn pedig 1882. március 25-én a Józsefvárosban a szomorú emlékű tűzvész pusztított, I. Ferenc József király Ő Felségétől 500, képviselőtársaitól szintén 500 forintot eszközölt ki, maga is adott300 forintot, hogy a hajléktalanná lett lakosság minél előbb fedél alá jusson. 2 Az említett képek ma már nem láthatók a szónok által megnevezett oltárokon.
