Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)
Dokumentumok 1873–1933
„Érdekes volt Göndöcs Benedek apát mai felszólalása is, ki nem a magasban szárnyalt, hanem a gazdasági intézetek, gyümölcsészet, selymészet és méhészet körében maradt, és ezeknek fejlesztését egészen egyszerű okokkal sürgeté." A „Budapesti Hírlap" március 5-én megjelent 64-ik számában: „Göndöcs Benedek szűzbeszédét ma monda el. Felszólalásakor derültség fogadta, de ez a talpraesett, egészséges logikájú, csinos modorú beszéd során csakhamar tiszteletteljes figyelemre változott, s zajos helyeslésen végződött." A „Magyar Korona" március 6-án megjelent 65-ik számában: „Göndöcs Benedek a képv. ház március 4-ki ülésében. ígéretünk szerint egész terjedelmében közöljüke minden tekintetben jeles és nemzeti érdekeink emelésében valóban korszerű és praktikus beszédet. Örülünk, hogy akadt valaki, ki rámutatott a magyarságra nézve azon veszedelemre, hogy a magyar elem a gazdasági, ipar és különösen a kereskedelmi térről egészen visszavonul, és a kormány mitsem tesz, hogy ezt meggátolja, pedig ez az állam életnervusa, és ha ez más kezekbe j ut, annyit tesz, mint a magyar elem jövőjének teljes koczkáztatása. - Az itt következő kitűnő beszédet ajánljuk t. olvasóink becses figyelmébe." A „Függetlenség" március 5-én megjelent 64-ik számában: „Amiután Zichy elírta szájjal a beszédét, felállott a ház legszelídebb lelkületű tagja, Göndöcs Benedek. - Minél tovább beszélt Göndöcs Benedek, annál figyelmesebben hallgatta őt a ház; s pedig nem ok nélkül, mert csakhamar kitűnt, hogy épp amily zavaros fogalmai vannak Zichy Jenőnek arról, mint kellene és lehetne az ipart és kereskedelmet felvirágoztatni: épp oly tiszta, józan, praktikus dolgokat mondott el Göndöcs Benedek iparunk bajairól és orvoslásáról. - Nem cikornyázta, nem sallangozta fel beszédét, elmondta azt, amit tapasztalt, észlelt. Beszédét jóízű magyar humorral fűszerezve, még azt is kijelentette, midőn a méhészetről beszélt, hogy ő a magyar Kánaánból való és szeretné a magyarok életét megédesíteni." A „Pesti Hírlap" március 5-én megjelent 64-ik számában: „Göndöcs Benedek tetszéssel fogadott beszédben fejtegette a közgazdasági állapotaink javítása érdekében teendő intézkedéseket." A „Magyar Állam" március 9-én megjelent 56-ik számában: „Göndöcs Benedek apát-képviselő úr beszéde a lehető leggyakorlatibb közgazdasági politika gazdag mezején mozgott. Azt a beszédet senki úgy el nem mondhatta, mint éppen ő, ki egy életen keresztül küzd tiszteletreméltó kitartással egyes gazdasági ágak (dohány, selymészet, méhészet stb.) fejlesztése mellett, s ahol járkel, lakik: valóságos apostola eszméinek. Amiket ő mondott - miként ez lapunk hasábjain egész terjedelmében olvasható volt - az a szó szoros értelmében kenyérpolitika. A képviselő úr ismeri a népet, ismeri a közbirtokosság, a gazdaközönség viszonyait; s e viszonyokhoz méri óhajtásait. A kormány minden tanácsát nemcsak elfogadni, de realizálni is köteles." A „Magyar Föld" március 5-én megjelent 53-ik számában: „Zichy után Göndöcs Bendek mondott figyelemreméltó beszédet a gazdasági érdekek emeléséről." Göndöcs 1884.14-25.
