Jároli József: A gyulai földész társulatok története 1858–1974 - Gyulai füzetek 9. (Gyula, 1998)
A társulati tagok temetése
tartó temetési menetben nem vettek részt. (Gyászmiséken is lehetett a fáklyások közreműködését kérni.) A földészek szolgálatát, fáklyázását, amint a fentiekből látható, nem társulati tagok is igénybe vehették hozzátartozóik temetésének ünnepélyesebbé tételére, amiért természetesen fizetni kellett. A pontos feltételek nem deríthetők ki az iratokból, de a pénztárkönyvek bevételi rovataiban különféle összegek szerepelnek a temetésekből származó bevétel címén. Nyilván az összeg nagysága attól függött, milyen szolgáltatást vettek igénybe. A magyar társulat, az iratok tanúsága szerint 1901-től rendszeresen kapcsolatban volt olyan gyulai temetkezési vállalkozókkal, akik bizonyos állandó összeg fejében az elhunyt tagok temetéséhez kiadták díszes gyászkocsijukat, ami szintén kétféle volt: üveges, illetve egyszerűbb kivitelű. A két világháború közti időszakban Volent Mihály temetkezési vállalkozóval kötöttek rendszeresen szerződést, aki a kocsik használatáért fizetett összeget átadta a magyar társulat pénztárának, adományként. Hasonlóan cselekedett Liska Ferenc temetkezési vállalkozó is, akivel később ugyancsak szerződésre léptek. 187 A társulat fekete zászlaját 1931. augusztus 20-ig csak a társulati tag halálakor tűzték ki, ekkor az egyik temetkezési vállalkozó indítványára a nőtagok, illetve a társulati tag feleségének elhunytakor is kitűzni határozták el. 188 Az elhunyt tag sírjára - Kökény István 1942. augusztus 20-án tett indítványára - egy koszorút vett a magyar társulat saját pénztára terhére. 189 A német földészek fáklyásai is ott voltak a társulati tagtársuk temetésén. Adatközlőink szerint a „vigalmi", aki a bálok szervezésében is résztvett, összeállította a fáklyázásra felkérendők névsorát és a szolga felkereste azokat, átadva a meghívást. A fáklyások a háznál tartott temetési szertartáson már égő fáklyákkal álltak, a temetőbe vonuló gyászmenetben pedig a koporsó mellett haladtak a német társulat fáklyásai. A társulat nagy zászlaját nem vitték ki a temetőbe, csak a kisebb lobogókat, amelyből ma is van néhány példány a Józsefvárosi-templom felszerelésében. A németeknél is kérhette a család a fáklyázást olyan esetben is, amikor az elhunyt nem volt társulati tag. Adatközlőink
