Jároli József: A gyulai földész társulatok története 1858–1974 - Gyulai füzetek 9. (Gyula, 1998)

A gyulai földész társulatok alapítása és alapszabályai

Jellemző és vizsgálandó lenne az egy-egy település helyi társadalmának tagolódását bemutatni kívánó kutatásoknál az egyesületek felekezet, a városon belüli városrész, foglalkozás szerinti tagolódása is. Gyulán külön egyesületei voltak - más településekhez hasonlóan - a katolikus, református, izraelita felekezeteknek. Városrész szerint szerveződött például a Nagymagyarvárosban, az Újvárosban lakók olvasóköre. A foglalkozás szerinti elkülönülés az iparosok, kereskedők, katonák, tisztviselők egyesületeiben jelent meg. Századunkban is léteztek az etnikai elkülönülést mutató egyesületi szerveződések. Elég csak arra utalnunk, hogy a földész társulatból is kettő volt, egy magyar és egy német. Speciális vonásokat mutató egyesületei voltak a városban élő románságnak is. Tanulságos lenne az alapítási évek alapján is vizsgálni az egyesületek szerveződését. Gyulán a reformkor végi előzményeket követően, 1848 után, a városban elsőként, a Gyulai Kör (Kaszinó) alakult meg 1856 augusztusában, míg a később létrehozottak az 1870-es, 80-as években kezdték meg működésüket.

18 A gyulai földész társulatok alapítási körülményeit pontosan nem ismerjük. A magyar egyesület 1889. július 28-i keltű, első ismert alapszabálya 1. §-ában olvasható: „Még az 1858. évben a Szent Háromság nevében fogadalom mellett megalakult földész társulat, első gyulai magyar földész társulat címén szervezkedik meg, s alapszabályait a következőkkel állapítja meg." Amint Scherer Ferenc, Gyula város monográfiájának szerzője írja, a földész társulatok magánegyesületek voltak - így ő is keveset tud az alapításról -, valószínűleg 1889-ig alapszabály készítésére sem kötelezték őket.

19

Eszerint tehát az 1858-ban megalapított magyar társulat a fenti alapszabály elfogadásával lépett ki a magántársulati státusból, lett a Belügyminisztérium által nyilvántartott egyesület.

20 A társulat fogadalma, amellyel a közösség megszerveződött, összefügghet a város régi fogadalmi ünnepével. Ugyanis a gyulai Szentháromság-kápolna fogadott ünnepe, az 1760. szeptember 5-i jégverés emlékére, minden esztendő pünkösd ünnepének harmadik napja. Ilyenkor minden gyulai hitfelekezet könyörgéseket tartott a veszély elhárítására.

21 Valószínű, hogy e fogadalom tradíciója ihlette a társulatot alakítókat, hogy elhatá-