Jároli József: A gyulai földész társulatok története 1858–1974 - Gyulai füzetek 9. (Gyula, 1998)
A gyulai földész társulatok alapítása és alapszabályai
rozzák, olyan közösséget hoznak létre, amelyik az egyházi szertartásokon való szolgálattal, a katolikus hit terjesztésével a tagok között engesztelést végez a termést pusztulással fenyegető jégeső elhárítására. A város fogadalmi ünnepe mellett szerepet játszhatott a társulatok megalapításában az 1858-ban lezajlott társadalmi változás is. Jogilag ekkor véglegesült a jobbágyfelszabadulás és történt meg a határ tagosítása, amely egyéni tulajdonú parcellák, személyi földhasználat kialakulását eredményezte. A korábban földesúri hatalom alatt élő mezőváros paraszti népessége önálló életét a Szentháromság oltalma alá helyezve alakította meg a magyar és a német földész társulatot és kezdte meg a birtokába jutott földön az önálló gazdálkodást. (A korábbi határ- és legelőhasználat kötöttségei miatt a jobbágy nem gazdálkodott teljesen önállóan, a gazdasági év menetét a részben közösen elvégzendő feladatok ütemezése határozta meg.) 22 A német földes gazdák három évvel később, 1861-ben hozták létre a maguk társulatát. Az 1898-ban jóváhagyott első alapszabályuk ugyan 1897. szeptember l-jét adja meg a megalakulás dátumának, nyilván itt is az alapszabály készítését vették alapul, hasonlóan a magyar társulathoz. 23 A Békés Megyei Levéltár alapszabály-gyűjteménye a magyar földész társulattól két időpontból származó alapszabályt tartalmaz: 1889-ből és 1929-ből. 24 Az 1889. évi alapszabály már idézett 1. §-a alapján látszik, ez az alapszabály az első a társulat életében. E dokumentum is, hasonlóan más alapszabályokhoz, meghatározza a társulat céljait, a tagsági jogviszony feltételeit, a társulat testületi és egyedi szerveinek hatáskörét, működésének feltételeit, az egyesület feloszlatásával, működésének felfüggesztésével kapcsolatos követelményeket. A két különböző időpontban elfogadott és a Belügyminisztérium által jóváhagyott alapszabály azonosan határozza meg a társulat fő célját, amely abban áll, hogy a társulat tagjai segédkeznek a templomi és az annak falain kívüli egyházi szertartások végzésében, egymás közt erősítik a katolikus hitet. 1929-ben még azt is hozzátették az alapszabály készítői, hogy ápolják az összetartozás érzését a gyulai földesgazdák között. (Itt jegyezzük meg, hogy a két
