Jároli József: A gyulai földész társulatok története 1858–1974 - Gyulai füzetek 9. (Gyula, 1998)
A gyulai földész társulatok alapítása és alapszabályai
össznépességének közel 40%-a őstermelő 1920-1941 között. 13 Az 1939. évi mezőgazdasági statisztika szerint 4730 gazdaságból 4647 törpebirtokos, kisbirtokos és középparaszti gazdaság (98,2%), amelyek területe az összes gazdaságok területének 64,9%-át teszi ki. 14 A földész társulatok tagjai e kategóriákból kerültek ki, a nagyobb birtokosok és a földmunkások más egyesületi keretben találták meg a társaságot, érdekeik képviseletét. A trianoni gazdasági pangás súlyosan érintette a gazdaságokat, annak ellenére, hogy intenzív zöldség-, gyümölcstermelés, a minőségi állatállomány kialakítására való törekvés jelen van-e gazdálkodó rétegek napi gyakorlatában. 15 Gyula város bonyolult társadalmi viszonyainak bemutatására az abszolutizmus időszakától a második világháború végéig, ehelyütt nem vállalkozhatunk, több történeti probléma részletkutatások hiányában feltáratlan. Egy azonban bizonyos: meglehetősen tagolt, speciális vonásokát, vagyoni és érdekviszonyokat felmutató társadalom működött Gyulán a témánk szempontjából fontos közel egy évszázad alatt. Az azonos társadalmi, vagyoni helyzetű, azonos felekezethez tartozó, azonos érdeklődési körű, azonos érdekű csoportok szerveződése meglehetősen sokféle társadalmi egyesületet, szervezetet hozott létre. Három időszakból vannak adataink erre. 1891ben 22 egyesület 5531 tagot számlált, 1929-ben 39, 1944-ben 61 egyesületet tartottak nyilván. (Sajnos a taglétszámra vonatkozó adataink az utóbbi két évből nincsenek.) 16 Az egyesületek többsége ún. kaszinó vagy olvasókör, amely az önművelés, önképzés feladatát tűzte maga elé, másik része valamiféle önsegélyezésre szövetkezett közösség/. (Ez utóbbiak közül.a legtöbb ún. temetkezési egylet volt a XIX. században. Századunkban elhalt ez a segélyezési forma, 1929-ben már egyetlen egy sem működött Gyulán.) A maga nemében egyedülálló volt a gyulai egyletek között a magyar és a német földész társulat, amely a templomi és az azonkívüli egyházi szertartásokban való segédkezést tartotta fő céljának, 1891-ben. 17 Az egyesületek köre a két világháború között kibővült az országos egyesületek helyi fiókjaival, a vadásztársaságokkal, ipartestületekkel.
