Szatmári Imre - Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez – Gyulai füzetek 8. (Gyula, 1996)
Középkori falusi templomok régészeti kutatása Gyula határában - II. Fövenyes
Szatmári Imre: Középkori falusi templomok... - A III. periódus előttinek mondható elhelyezkedésükből következően az 54, 58-59, 63, 69, 84-86. sír. - A III. periódus időszakához köthető mellékletük alapján a 4. (fülesgomb: IX. tábla 10.), ,4 ° 11. (ruhakapocs: IX. tábla ll.), 141 a 25. (bronz tu: IX. tábla 12.), 142 a 34. (csat, párta: IX. tábla 3-6.) 143 és az 53. sír (kapocspár: IX. tábla 13.); 144 elhelyezkedésük miatt a 23, 62, 65,70-74. sír, s mindkettő alapján a 75. sír (párta, fülesgomb: IX. tábla 7-9.). 145 Az itt említett sírok tájolásainak szélső értékeit alapul véve értékeltük a többi sírt is, de az ellenőrző vizsgálatok után meg kellett állapítanunk, hogy a felállított rendszert (ÉNy 44*-47': gepida, ÉNy 47'-DNy 50': Árpád-kor, DNy 50' és annál nagyobb: késő középkor) csak hozzávetőleges megbízhatósággal szabad kezelnünk. így csak gyanítani lehet, hogy gepida még az 54, 82. és 86. sír, Árpád-kori pedig az 57. sír. Az Árpád-kori és késő középkoriak közti átmenetbe esnek a 3, 17, 23, 41, 45, 48, 50, 60. sírok. A többi valószínűleg a III. periódus időszakából való. 146 A rotunda hajójában feltárt - kizárólag felnőtt férfiakhoz tartozó - hat középkori sír közül tehát csak a 63. és a 69. sír köthető egyértelműen a rotunda fennállása idejéhez, míg a többinél (35-36, 64, 66. sír) ez nem bizonyítható, s tájolásuk is inkább a III. periódus időszaka felé mutat. Az embertani feldolgozás e hat felnőtt férfira vonatkozóan azt sugallja, hogy mindegyiküket a rotunda használatának idején temették el, s feltételezi, hogy egyházi személyek lehettek. A fentiek alapján azonban ez kérdéses, hiszen az anatómiai variációk és morfológiai jellegek részletes vizsgálata - egyébként teljes összhangban a régészeti megfigyelésekkel - is csak a 63. és a 69. sír esetében igazolta az azonos rokonsági körbe tartozást, vagyis a rotundával való egyidejűséget (I-II. periódus). 147 Ebből a szempontból - másodlagos elhelyezkedése miatt - nem lehet mérvadó a 66. sír betöltéséből előkerült Árpád-kori edény oldaltöredéke ill. a rotunda Ny-i, bolygatott feléből való, ugyancsak Árpád-kori edény peremtöredéke sem (VIII. tábla 5-6.). 14 « Az 1985. évi ásatás ismertetéséhez kívánkozik még, hogy Implom József korábbi ásatásának egyértelmű nyomaival sehol sem találkoztunk. A sírok mindenütt a megszokott középkori bolygatások mértékének megfelelően kerültek elő, újkorig ásatástól elvárható rendszerességgel jelentkező - beásások sem a rotunda, sem az É-i körív területén nem voltak megfigyelhetők. E feltűnő jelenséget csak azzal tudjuk magyarázni, hogy - mint az a korábbi alaprajzból is kiderül - a templomot, különösen pedig a rotundát és É-i bővítményét Implom J. ásatása csupán felületesen érinthette. Korabeli híradásaiban mindenütt "falakról" szólt, a jelentős döngölt alapozásról vagy a templom belsejében előkerült sírokról viszont sehol sem tett említést. A régi leletanyag megmaradt része is azt bizonyítja, hogy inkább az 1985. évinél sokkal gazdagabb 14U Ltsz.: 86.8.69. Aranyozott ezüst. 141 Ltsz.: 86.8.72. Ezüstözött bronzhuzalból. 142 Ltsz.: 86.8.79. 143 Ltsz.: 86.8.82. - 86.8.85. A csat párhuzamát ismerjük pl. Gyula-Györkéről (1. tábla 23. és 256. jgyz.), a kaszaperi 19. sírból: Bálint 1938, 170. és XVI. tábla 1.; a csúti XXXVI. sírból: Gerevich László: A csúti középkori sírmező. Budapest Régiségei X11I (1943) 141. 23. kép; Mohácsról: Ifj. Fehér Géza: Az 1949. évi mohács-csele-pataki menlőásalás. AÉ 82 (1955) XXXVI. tábla 9.; a lélegyházi 56. és a 62. sírból: Bálint Alajos: A Kiskunfélegyházatemplomhalmi temető. MFMÉ 1956. Szeged 1956, 60., 62., 81.; XI. tábla 1., 3., 7.; XIV. tábla 2.; HajdúböszörményVidről: //. Fekete Péter: Vid középkori templomának feltárása. AÉ 86 (1959) 86.; az edelény-csebi temető 63/A sírjából: Gádor Judit: Középkori templom és temető az edelényi Csehi-dűlőben. A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12 (1973) 29. 3. kép, 30.; és a nyársapáti 42. ill. 179. sírból: Benkő Elek: A középkori Nyársapát. Studia Comitatensia 9. Régészeti tanulmányok Pest megyéből. Szentendre 1980, 325., 332., 340., 10. tábla 7. és 19. tábla 5. ill. 16. tábla 1. és 20. tábla 12. - A 34. sz. sírban fekvő kisgyermek (Inf.I.) csontjai a 33. sz. sírba temetett felnőtt combcsontjai között voltak. A felnőtt az antropológiai meghatározás szerint nem nő, hanem idős (Mat.) férfi volt. (Farkas-Marcsik-Szalai 1991, 341.) A temetkezési szokások között ma is találkozunk olyan esettel pl. a békési reformátusoknál, hogy kicsi gyermeket nem külön sírba temetnek, hanem a nagyszülő lábaihoz. 144 Ltsz.: 86.8.90. Ezüst. 145 Ltsz.: 86.8.97 - 86.8.98. 146 E régészeti besorolást a koponyaméretek alapján elvégzett csoportokba osztás is megerősíti. (Ld. Farkas-MarcsikSzalai 1991,340-342.) 147 Uo. 341. 148 Ltsz.: 86.8.92. és 86.8.42. 38
