Szatmári Imre - Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez – Gyulai füzetek 8. (Gyula, 1996)

Középkori falusi templomok régészeti kutatása Gyula határában - Bevezetés

Szatmári Imre: Középkori falusi templomok... Bicerén is megfordult, de hogy itt ásott-e, bizonyítani nem lehet. Egyik cikkében ugyanis megemlíti, hogy Györké mellett megkísérli felkutatni a középkori Alabián falu templomát, a település helyét pedig korábban Karácsonyi J. Bicére környékére tette.

29 A gyulai múzeumban van is néhány középkori edénytöredék, amely a régi anyagból maradt meg, s "Bicére" lelőhelyről származik, de a múzeumba kerülésük módja ma már kideríthetetlen.

30 Implom József ásatási dokumentációinak elpusztulása és az ó múzeumtól való megválása után az 1950-es években még úgy látszott, hogy talán lehetőség nyílik a háború előtti eredmények részleges pótlására, vagy legalább az ásatások helyének pontos meghatározására ill. rögzítésére. 1951-ben a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja megbízta Bálint Alajost Békés megye területén végzendő középkori falukutatással. Bálint A. július 23-a és 29-e között terepjáráson azonosított, s följegyzett több elpusztult középkori faluhelyet. Július 24-én Implom Józsefet is felkereste, és az ő elbeszélése alapján nagyjából körülírta a szeregyházi és a györkei templomfeltárás helyét.

31 Ezt követően a Gyulai Városépítési Tervező Vállalat 1953-ban kézirat gyanánt közrebocsátott egy műemlékjegyzéket, melynek várostörténeti részét Börtsök László, a Gyula-környékit pedig Halmos Béla írta. Halmos B. főként Karácsonyi J. megyetörténetére támaszkodott, de felhasználta Implom J. korábbi írásait is.

32 Ebben védendő. ásatási területként sorolták fel Boldogfalva (Szabadka), Fövenyes, Györké, Szánna (Szeregyháza) és Szentbenedek elpusztult középkori templomának helyét, s egyben javasolták a feltárások kiegészítését és befejezését ill. a falak konzerválását. Sokat segített a későbbi lelőhely-azonosításoknál az, hogy rögzítették a korábbi ásatások területének akkori helyrajzi és tulajdoni adatait is. Két hiba azonban bekerült munkájukba. Az egyik, hogy véleményük szerint Implom J. Szabadkán templomot is talált, a másik pedig a fövenyesi lelőhely téves lokalizálása.

33 Halmos B. e két tévedését megtaláljuk későbbi cikkeiben és a maga szerkesztette térképen is.

34 Mindez azonban nem sokat csorbít értékes szándékán, s csak sajnálni lehet, hogy írásai kiadásán kívül lényegében semmi sem valósult meg elképzeléseiből. Az alább számbavett újabb ásatásokon tapasztalt óriási pusztulás bizonyította ugyanis, hogy nem volt alaptalan figyelmeztetés Halmos B. munkája, melynek során célul túzte ki többek között az eddigi eredmények megmentését, tehát az 1930-as években már megtalált falvak templomainak és temetőinek újrafeltárását, s felhívta (már akkor!) a figyelmet a szántás okozta károk miatt a munka elvégzésének sürgető voltára.

35 Ennek ellenére az elmúlt negyed században semmi sem történt, sőt a lelőhelyek holléte is teljesen feledésbe merült. 1985-ben ezért a Gyula környékén egykor létezett falvak kutatásának előmunkálatait logikus sorrendben a régi templomfeltárások helyének újraazonosításával kellett kezdenünk, majd egyrészt a terepjárás megfigyeléseinek igazolása érdekében, másrészt az ismert templomalaprajzokkal kapcsolatos fenntartások tisztázása miatt ezt a munkát hitelesítő ásatások elvégzésével kellett folytatnunk. Ezek eredményeit természetesen nem tekinthetjük véglegesen lezártnak és befejezettnek, nevéről s családjának származási helyéről. Békéscsaba 1878, 6„ 22. és 1. térkép.) 29 Békés 1934. júl. 29. 1-2. oldal; Karácsonyi János: Hol feküdt Alabián? BRMTÉ X (1883/84) Gyula 1884, 27., 31. 30 Ltsz.: 61.1.547 - 61.1.554. - ujabb adatokat sajnos Implom József hagyatékának átnézésekor sem találtunk. Ezúton is köszönöm Miskolciné Implom Klára segítségét. 31 Útinaplóját és terepjárási jelentését ld. MFM Rég. Ad. 342-76. - Elírás ebben, hogy Implom J. "mintegy 8 templomot ill monostort tárt fei Gyula környékén". 32 Gyula városképi...l953., BmL fit. Békés XXIII. 14/48. doboz 863-1/11/1953. sz. ügyirat. Békés Megye Tanácsa VB volt Építési Osztályának iratai. 3 Gyula városképi... 1953, 47. - Az első tévedés valószínűleg Implom József egyik jelentésében lévő elíráson alapszik. (Ld. Implom J. bejelentését a publikálatlan ásatásokról, gyűjtésekről a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségének 1949. jún. 26-án. EFM it. 13/1949.) A fövenyesi ásatás téves lokalizálásának magyarázata a felmérés előzményeiben rejlik, ugyanis a helyszínelést megelőzően Lükő Gábort (mint akkori múzeumigazgatót) és Implom Józsefet is értesítették, de csak Lükő G. voltjelen. (Vö. BmL fit. Békés XXIII. 14/48. doboz 863-1/10/1953. sz. irat.) 3

^ Halmos Béla: Gondolatok Gyula város és környéke területrendezésével kapcsolatban. Földrajzi Értesítő V. évf. 1. füzet 1956. 64. 2. ábra, 66.; Uő 1960, 52.; EFM it. 36/1969. 35

//a/wj0s 1960,54.,56. 13