Szatmári Imre - Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez – Gyulai füzetek 8. (Gyula, 1996)

Középkori falusi templomok régészeti kutatása Gyula határában - I. Szeregyháza

Szatmári Imre: Középkori falusi templomok... hiszen következő lépésként a (Halmos B. által már 1953-ban javasolt) feltárások kiegészítése kellene hogy következzen. Ehhez azonban több időre és anyagi ráfordításra lenne szükség. I. Szeregyháza Implom József a gyulai ferences rendház területén 1931-ben végzett elsd nagy ásatását követően 1933. augusztus 21-től 12 héten át (kb. november 11-ig) kutatott a gyulai határ Szeregyháza nevű határrészén, a gyulai vasútállomástól 3-4 kilométernyire, Nádházi András és Szilágyi István földjén.

36 A középkori anyag mellett neolitikus, bronzkori és népvándorláskori (szarmata) leleteket és objektumokat is talált.

37 Megemlítette, hogy a Nádházi-tanya mögött, attól Ny-ra, a határ leghátasabb helyén a szájhagyomány szerint valaha templom állt.

38 1904-ben már Domonkos János is ásott itt, s egy "régi épületet" talált, melynek "kavicsfalából" a múzeumba vitt egy darabot.

39 Implom József már az első héten csaknem teljesen feltárt a Nádházi földön egy egyhajós, egyenes szentélyzáródású románkori templomot. A hajó téglalap, a szentély négyszög alakú volt (2. ábra). Mérései alapján a templom hossza 13,83 m, szélessége a szentélynél 4,85 m, a hajónál 6,35 m. Az átlagosan 1,20 m mély alap aljára hatalmas termésköveket fektettek, erre mintegy félméteres, mészhabarcsba rakott, ökölnyi nagyságú folyami kavicsból készült "falat" raktak (alapárok kitöltése).

40 A templom föld feletti falai nagyméretű téglából épültek.

41 A fal átlagos szélessége 70 cm volt. Meg lehetett állapítani, hogy később a templomot kisebb méretű téglákkal kijavították vagy újraépítették.

42 Implom J. szerint megtalálták azt a "hatalmas" háromosztatú kemencét, amelyben a nagyobb méretű téglákat égették; ezenkívül egy másik kisebb, "kétnyílású" kemence is előkerült, melynek boltozott nyílásai - Implom J. leírása alapján - a későbbi kisméretű téglákkal voltak kitöltve.

43 Implom József tisztában volt a templom falában és a két kemencében előkerült különböző méretű téglák jelentőségével, s ezek segítségével próbált a templom építéstörténetéhez közelebb férkőzni. A templom körüli temető feltárása során megfigyelte: "Az egyik sírban, amelyben Könyves Kálmán dénárja volt a csontváz száján, a fej körül kezdetleges sírboltképpen a régi méretű téglák voltak felállítva egymás mellett. Viszont egy másik sírban az újabb fajta, kisebb, három ujjnyomatos téglákból volt sírboltféle kirakva. Az ebben a sírban talált érem mintegy száz esztendővel későbbi időre mutat."

44 Ennek alapján illetve a templom alaprajzából, építésmódjából és falazásából következtetve a templom építési idejét a XII. század közepe előttre (esetleg a XI. század végére) tette, hozzátéve, hogy a templomot később, a XII-XIII. század fordulóján vagy a XIII. század elején talán kijavították vagy újjáépítették.

45 36 Békés 1933. aug. 27. 2. oldal; BmH 1933. aug. 27. 2. oldal; Békés 1933. nov. 19. 2. oldal; BmH 1933. nov. 26. 4. oldal; Gyula városképi... 1953, 48.; Banner 1959, 22.; Halmos 1960, 52. - A gyulai ferences rendház elhelyezkedése és jellege miatt önálló feldolgozást igényelt. Lásd Szatmári Imre: Gyula ferences temploma és kolostora. In: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon. (Szerk. Haris Andrea.) Budapest 1994, 409-434. 37 BmH 1933. nov. 26. 4. oldal. 38 Békés 1933. aug. 27. 2. oldal. 39 Békés 1904. febr. 28. 4. oldal; Implom 1940, 36. - A gyulai múzeum ún. Iirrplom-féle leltárkönyvében 1824-es leltári szám alatt leltározták be. A bejegyzés szerint "vakolattal összefogott kavicsfal töredék"-ről van szó, s ez Domonkos János és Scherer Ferenc ajándékaként került a múzeumba. Azóta elveszett. 40 Békés 1933. aug. 27. 2. oldal. - A homokkövet és a rengeteg kavicsot, mint a törökzugi ferences templomhoz, hajón szállíthatták. (Vö. Békés 1933. nov. 19. 2. oldal.) 41 Békés 1933. aug. 27. 2. oldal; Uo. 1933. nov. 19. 2. oldal; BmH 1933. aug. 27. 2. oldal; Scherer 1938, 32. 42 Békés 1933. nov. 19. 2. oldal. 43 Uo. - A 61.1.527. leltári számú késó középkori edénytöredék (III. tábla 10.) mellett a leltárkönyvben a "nagy kemencében találták" megjegyzés szerepel. 44 Békés 1933. nov. 19. 2. oldal. 45 Békés 1933. aug. 27. 2. oldal; Uo. 1933. nov. 19. 2. oldal; BmL pm.i. 370/3-1933. - Az utóbbi megállapítás talán a szentély és a hajó között lévó, s az alaprajzon is látható szokatlan fal jelölésével magyarázható. Mint láttuk, a keltezés 14