Szatmári Imre - Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez – Gyulai füzetek 8. (Gyula, 1996)
Középkori falusi templomok régészeti kutatása Gyula határában - V. Szabadka
Szatmári Imre: Középkori falusi templomok... A templomhely megállapításának helyességét három kéziratos térkép is igazolja. Az első 1805-ből származik (23. ábra), 294 egy másik Huszár Mátyás 1822-ben készült atlaszának 54. szelvénye (XV. tábla), 295 a harmadik pedig a Wenckheim birtok 1859. évi uradalmi térképlapja (XIX. tábla). 296 Mindhárom ugyanott, meglehetős pontossággal jelöli a régi templomot ill. annak helyét. A térképek forrásértékét csak növeli, hogy egységesen alátámasztják Karácsonyi János azon adatát, miszerint még 1729-ben is mutogatták a réges-régen elpusztult falu egyházának romjait. 297 A lelőhellyel kapcsolatos újabb vizsgálódások eredményeként elmondhatjuk tehát, hogy egyrészt sikerült azonosítani a középkori Boldogfalva s templomának helyét, másrészt pedig a területen gyűjtött edénytöredékek a falu Árpád-kori előzménnyel rendelkező voltát látszanak igazolni. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a szabadkai határrészen talált középkori lelőhelyek településtörténete egyértelmű lenne. Az elvétve felbukkanó okleveles adatokból kihámozható falutörténet alapvető kérdése ugyanis az, hogy a felszínen gyűjthető Árpád-kori és késő középkori leletanyag az itt létezett település kontinuitását is jelenti-e, vagy pedig Boldogfalva csak nagyon rövid ideig fennálló - talán telepítés útján a XV. században létrejött - kicsiny falu volt, mely még kiteljesedése előtt elpusztult. A probléma egyik oka nyilvánvalóan az, hogy Boldogfalvát először - a többi faluhoz képest - csak nagyon későn, 1510-ben említik "Bödogfaiwa" (possessio) névalakban, midőn II. Ulászló a gyulai uradalom egyéb birtokaival ennek egy részét is Brandenburgi Györgynek adományozta. 298 Nehezíti a helyzetet, hogy további történetére vonatkozóan is csupán elszórt, esetleges adatok állnak rendelkezésünkre. Tudjuk, hogy 1511-ben Brandenburgi György megerősítette a gyulai plébánost itt lévő birtokaiban. 299 1526-ban - a 3 forintos hadiadó fizetéséből ítélve - még mindig kicsi településnek számított. 300 Neve szerepelt még ez évben a gyulai uradalom Szent György napi adójegyzékében is. 301 Ezután csak 1558-ból találkozunk vele, de ekkor már prédiumként ("puszta" értelemben) került szóba. 302 A török terjeszkedése miatt ugyanis a falu lakossága valószínűleg még 1552-ben elmenekült, s mivel hat esztendeig hiába várták visszatérését, 1558-ban a király Györkével együtt e falu határát is Gyula városának adta. 303 1567-ben és 1579-ben helyét megint csak pusztaként említették, a török időkben pedig neve is feledésbe merült, s a határrésznek - valószínűleg a XVII-XVIII. század fordulója időszakától kezdve Szabadka elnevezése terjedt el a köztudatban, amely máig is használatos. 304 E bizonyítható történeti támpontok birtokában visszatérve a fenti kérdésre, hogy tudniillik vannak-e a település korai létrejöttére utaló jelek mellett a folytonosságra utaló bizonyítékok is, vagy egyszerűen csak kései, s rövid életű faluról van-e szó, felsorakoztathatjuk most már a két változat mellett az egyes lehetőségeket. Ami Boldogfalva esetleges Árpád-kori előzményét illeti, láttuk, hogy annak feltételezésére egyedül a falu neve szolgáltathat és szolgáltathatott alapot. Valamennyi szakírónál, aki e kérdéssel foglalkozott, találkozunk a Szentbenedeknél már említett elképzeléssel, miszerint összefüggés lehetett Gyulamonostora, Apáti és e két falu (Szentbenedek ill. Boldogfalva) elnevezése között. 2 ^ 4 E térképre Jankovich Dénes hívta fel a figyelmemet. Fogadja érle köszönetemel. (Eredetije az Országos Levéltárban S 82 184/1.) 29 * Huszár M. 1822. - A szabadkai templomhelytől Ny-ra feltüntetett másik templomhely a középkori Apáti faluhoz köthető. A keltő közötti távolság a valóságban kevesebb, mint 3 km. A lelőhely azonosításához ld. Szatmári 1. jelentését BMM Rég. Ad. 2006/1987. ^ 96 Békés megyében ... Gyula városának térképe, mely magában foglalja ... minden uradalmi földeket ... Balogh Dienes mérnök 1859. Másolta: Ujfalussy Gyula mérnök 1869. Eredetije a BmL-ban: BmU 2. 297 Ld. a 282. jegyzetet. 298 GyO 57. 299 GyO 60.; Km/Ó 1981, 83. 300 Karácsonyi 1896,11.47. 301 GyO 94. 302 GyO 277.; Szabó 1. 1963, 320-321. 303 Karácsonyi 1896, II. 47.; GyO 277. 304 Kákly-Nagy 1982, 54.; Karácsonyi uo. 65
