Szatmári Imre - Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez – Gyulai füzetek 8. (Gyula, 1996)

Középkori falusi templomok régészeti kutatása Gyula határában - Összegzés

Szatmári Imre: Középkori falusi templomok... Egyrészt a három határrész nevéből következtettek arra, hogy Gyulamonostora a bencés rend tulajdona lehetett, másrészt viszont aztán ebből magyarázták meg a három falu elnevezését is. Eszerint Szentbenedek neve utalhatott a bencés rend alapítójára, Boldog(asszony)falva a gyulai egyház védőszentjére, Apáti pedig a monostor apátjának birtokára.

305 Ilyen alapon valóban Árpád-kori eredetűnek tarthatjuk a települést,

306 s ezt még a nevében lévó -falva utótag előfordulása sem zárja ki.

307 Ehhez még azt is hozzátehetjük, - ha elnevezése egyszerűen csak a gyulai monostor itteni birtokosságára ill. a falunak azt kiszolgáló voltára utalt -, hogy esetleg templommal sem rendelkezett; bár ez esetben arra is magyarázatot kellene adnunk, hogy évszázadokon át miért ne építettek volna templomot. Mindenesetre ez az ellentmondás vezet át bennünket az alapprobléma magyarázatának másik lehetőségéhez. A falu kései létrejöttének bizonyítása felé ugyanis átmenetet képezhet Boldogfalva nevének olyan értelmezése, amelyik annak eredetét nem köti kizárólag az Árpád-kori Gyulamonostorától való függéshez, hanem felveti, hogy a települést - gyakori szokás szerint - egyszerűen az egykori templomának védőszentjéről is elnevezhették.

308 A mérleg nyelvét ebből az átmeneti helyzetből végül is az a tény billentheti a kései keltezés oldalára, hogy Boldogfalva nevének első említése csak 1510-ből maradt ránk, s az nem fordul elő sem Maróthi János 1403. évi adománylevelében, sem pedig az egész XV. század folyamán, holott Gyulához való közelsége és az ebből az időből fennmaradt oklevelek megnövekedett száma miatt ez várható lett volna.

309 Ha emellett elfogadjuk teljes igazságnak Implom József kizárólagos XVI. századi korhatározását az 1937-ben Szabadkán feltárt temetőről és a lelőhely Boldogfalvával történt azonosítását, szintén megállapíthatjuk, hogy a falu korábbi előzményekre visszavezethető voltát ásatás sem igazolta, csupán annak kései fennállását erősítette meg. Ilyen alapon azonban ismét a templom egykori léte mellett szóló adatokat gyengítő körülménybe ütközünk. Kérdés marad ugyanis, hogy a falu feltételezett életének rövidsége elegendő volt-e templom építésére, s itt megint csak Implom József ásatására kell utalnunk, melynek során temetőt ugyan találtak, templomot viszont nem.

310 Összegzés A fentiekből kitűnik, hogy az eddigi kutatások szinte kizárólag az elpusztult falvak templomhelyeinek s temetőinek feltárására irányultak. Kétségtelen, hogy a magyar művelődéstörténetben az egyházak óriási szerepet játszottak, de a középkori mindennapok megismeréséhez nélkülözhetetlen lenne más objektumok kutatása is. Gyula 305 Karácsonyi no. I. 180.; Sclierer 1938, 39-40.; Implom 1961, 15.; Ua 1973, 6.; Kristó Gyula: Szempontok korai helyneveink történeti tipológiájához. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae. Acta Historica, lomus LV. Szeged 1976, 53. - Meg kell azonban jegyezni, hogy a falu nevének Karácsonyi nyomán a közhasználatban elterjedt "Boldogfalva", méginkább a "Boldogasszonyfalva" alakja sem igazán megokolt, hiszen az oklevelekben mindenütt következelesen "Bodogfalwa" alakban szerepel, s még 1567-ben és 1579-ben is "Bodokfalu"-nak írták. (Ld. Karácsonyi 1896, II. 46. ill. GyO. 57., 60., 94., 277.; és Káldy-Nagy 1982, 54.) 306 A Gyulamonostorát említő két okleveles adat egyaránt 13Í3-ból maradt ránk. Anjou-kori okmánytár. Codex diplomat ieus Hungaricus Andegavensis. (Szerk. Nagy Imre, Tasnádi Nagy Gyula) Budapest 1878, I. 312-314.; GyO 1. 307 Szabó l. 1963, 317., 324. 308 Mindkét változat szerepel Karácsonyinál. (Karácsonyi 1896, II. 46.) - Jó példa erre a később Debrecenbe olvadt Boldogfalva esete. A falu templomát ott is a "Boldogságos Szűz" liszteletére szentelték. (Ld. Zoltai Lajos: Települések, egyházas és egyhazallan falvak Debrecen város mai határa és külső birtokai területén a Xl-XV. századokban. Debrecen 1925, 32.\ Szabói. 1971, 153.) 309 Az 1464-hez kötött Szabadka nevű falu említése idevonatkozóan alaptalan. (Rácz 1880, 229. és vö. Karácsonyi 1896,11.47.) 310 J9gg tavaszán ásatást végeztünk a terepjáráson azonosított templomhelyen, s egy kb. 30 méter átmérőjű körzetben elhelyezkedő, temetőárkokkal határolt temetőből 65 sírt tártunk fel. Templomra utaló jelenségeket azonban mi sem találtunk. Két sírban késő középkori párta, egyben pedig 1. Ulászló pénze (CNH II. 145 A) került elő. Ezúton is köszönöm Gedai Istvánnak, hogy az érmet meghatározta. A lelőhely tágabb környékén is ekkor végeztünk terepjárásokat. 66