Szatmári Imre - Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez – Gyulai füzetek 8. (Gyula, 1996)

Középkori falusi templomok régészeti kutatása Gyula határában - I. Szeregyháza

Szatmári Imre: Középkori falusi templomok... Mindebből messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, de az értékelés áttekinthetősége kedvéért azért ajánlatos vázolni az egyes lehetőségeket. A fentiek ismeretében ugyanis két elképzelés vetődhet fel. Az egyik szerint - talán ez a valószínűbb - a templommal kapcsolatban csak egy építési periódus tételezhető fel, de ennek a felsorolt problémák nagyobbik hányada kisebb-nagyobb mértékben ellentaiond. A másik lehetőség: két építési periódust kell elkülöníteni. Ez esetben azonban - ismét a 2-5. pontban leírtak miatt - első periódusként csak a kisebb, de önálló szentéllyel nem rendelkező épületnégyszög jöhetne szóba, aminek megint csak komoly elvi akadályai vannak: pl. méreteinek, funkciójának, alaprajzi megoldásának indoklása, vagy éppen az ENy-i sarkát a hajóval összekötő falszakasz szerepének magyarázata (ld. 5. pont).

59 Felmerült Implom J. gondolataként ezenkívül az egy periódusú templom kijavításának lehetősége is, de hogy ezen mit értett, vagy szerinte az épületnek ez mely részeit érintette, azt ő sem részletezte.

60 A templom építési idejének meghatározására tett javaslata (XI. század vége, XII. század első fele)

61 az 1986. évi ásatás során is megerősítést nyert. A templom mellett, a hajó ÉK-i sarkától mindössze egy méterre került elő ugyanis a //. sír, amelyet 1933-ban nem találtak meg. (Mélysége 50 cm, tájolása DNy 50' volt.) Benne hátonfekvő, nyújtott helyzetben eltemetett nő feküdt, karjait a test mellett kinyújtották. Jobb alkarjának csontjait ugyan állatjárás mozdította el, de keze eredeti helyén maradt meg. (5. ábra) A sír mellékleteként előkerült a bal oldali kulcscsont és a második borda találkozásánál egy XII. századi (CNH I. 74., Huszár 89.) ezüstdénár (IV. tábla 14.),

6

2 a jobb kézen egy kissé kiszélesedő, rovátkolással díszített ezüstgyúrú (IV. tábla 15.),

63 a bal kézen pedig egy szintén ezüstből készült, de fonott gyúrú (IV. tábla 16.).

64 Ráadásul ez a síi', a XII. századi mellékletek ellenére, nem a temető legkorábbi rétegében feküdt, mert ennek sírfoltja alatt találtuk meg még a 15. sírt is. (Melléklet nélküli, mélysége 80 cm volt.) Igaz, hogy csak szórványként, de előkerült ezenkívül a 14. sír fölötti - valószínűleg 1933-ban visszadobált - csontok közül egy ónozott bronz, sodrott gyürú (IV. tábla 18.),

65 ill. a 17. sír betöltéséből egy ezüst S végű hajkarika is (IV. tábla 17.).

66 Az 1986-ban feltárt 26 sír közül egyébként - a 11. síron kívül - még kettőben (a 12. és a 13. sír) találtunk egy-egy koporsószeget, a többi melléklet nélküli volt.

67 Az előkerült leletanyagból mindössze egy ívelt oldalú bronztöredék érdemel még említést, amely az E-i szentélyfal alapozási árkának betöltéséből került elő, s akár harang darabja is lehet.

68 Hozzátartozik ehhez, hogy a hitelesítő ásatásunk elsősorban a templom alaprajzának felderítésére szorítkozott, ezért csak meglehetősen szúk területet érintett a bizonyosan sokkal nagyobb temetőből is. A kutatóárkokban és a 2. szelvényben sem értük el mindenütt a bolygatatlan altalajt, így az esetleg ott lévő sírokat - anyagi okok miatt - kénytelenek voltunk helyükön hagyni. A lelőhely oklevelekből ismert elpusztult középkori falvakkal történő azonosításakor két vélemény alakult ki: vagy Szánna, vagy Szerhet falu temploma került itt elő. Implom J. nem foglalt állást egyik mellett sem, mondván, hogy talán az Árpád-kori határjáró oklevelek adnak majd útbaigazítást erre vonatkozóan, ill. a bizonytalanságot az oldhatja fel, ha a múzeum sorra feltárja Gyula környékén a törökvilág előtt létezett 14 középkori 59 Nem volt ugyan időnk többek közölt kideríteni az 1. árok D-i harmadában és Ny-i rábontásában észlelt téglahalmazok szerepét sem, azonban abból ítélve, hogy kötőanyag nélkül, rendszertelenül összedobált tégladarabokból álltak, ezeket a templom pusztulása folyamán keletkezett törmelékgyujtő helyeknek tartjuk. Kizárt tehát egy esetleg fel nem tárt, még későbbi periódus feltételezése is. 60 Ld. a 45. jegyzetet. 61 Ld. a 45. jegyzetet. 62 Ltsz.: 86.32.65. 63 Ltsz.: 86.32.67. - Ehhez nagyon hasonlót közölt Szabó Kálmán, bár véleménye szerint az ilyenek leginkább a XVXVI. századra jellemzőek. (Ld. Szabó K. 1938, 54. és 299-302. kép.) 64 Ltsz.: 86.32.66. 65 Ltsz.: 86.32.68. 66 Ltsz.: 86.32.50. 67 A feltárt sírok mélysége 47-105 cm, tájolásuk pedig Ny 48'- DNy 52' között váltakozott. 68 Ltsz.; 86.32.40. 21