Szatmári Imre - Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez – Gyulai füzetek 8. (Gyula, 1996)

Középkori falusi templomok régészeti kutatása Gyula határában - I. Szeregyháza

Szatmári Imre: Középkori falusi templomok. falu emlékeit.

69 A -Szeregyháza elnevezés a középkori oklevelekben nem fordul elő, Karácsonyi J. szerint ezt a nevet a XVIII. század elején a rácok adták a gyulai határ e részének.

70 Szánna és Szerhet egyaránt Árpád-kori előzménnyel rendelkező középkori falu volt, s mindkettő a török uralom idején pusztult el. Nevük először egy 1232-ben készült határjáró oklevélben bukkan fel; lakóinak utolsó említése pedig 1561-ből ill. 1563-ból maradt ránk, amikor mindkét falu a gyulai várnak szolgáló koronabirtok volt.

71 Templomra utaló adatokat egyik faluval kapcsolatban sem említenek az írott források. A fenti adatokat figyeíembevéve mindenképpen szembeötlő, hogy ha Implom Józsefnek az ásatáson rögzített megfigyeléseit (XI-XIII. századi létezés, tatáijárás okozta pusztulás) egymás mellé állítjuk a lelőhely Szannával vagy Szerhettel történő azonosításával, illetve a két falura vonatkozó okleveles adatokkal (XVI. századi említések), nyilvánvaló az ellentmondás a lelőhelyek életének felső időhatárai tekintetében. Azt sem állíthatjuk teljes bizonyossággal, hogy Scherer Ferenc véleményének az a része tükrözi a valóságot, mely szerint az Implom J. által feltárt templom egy, az oklevelekben eddig elő nem forduló faluhoz tartozott.

72 Tény ugyanis, hogy Implom József írásaiban csupán Árpád-kori leletekről szólt, mindazonáltal a gyulai múzeum régészeti gyűjteményébe az Árpád-koriak mellett (II. tábla 1-8.)

73 szintén Szeregyházáról származó több késő középkori tárgyat is beleltároztak "4. réteg" megjelöléssel (III. tábla 1-10.),

74 melyek csakis az 1933. évi ásatás során kerülhettek elő. A késő középkori leletanyag meglétét ezen a helyen az 1979-ben és 1985-ben végzett lelőhely-azonosító terepjárások is igazolták.

75 Implom József 1933. évi, késő középkorra vonatkozó ásatási eredményeiről azonban ma már semmit sem lehet kideríteni. A település - felszíni jelenségekből következtetett - késő középkori szakaszára, így a templom fennállása és temetője használata felső időhatárának megállapítására sajnos 1986-ban sem sikerült bizonyító értékű adatokat szereznünk. A lelőhelynek valamely középkori faluval való azonosítása tehát továbbra is bizonytalan. 69 Békés 1933. aug. 27. 2. oldal. - 1951-ben már inkább a Szannával való azonosítás véleményén lehetett. (Vö. Bálint Alajos jelentését: MFM Rég. Ad. 342-76. 7. oldal.) Pesty Frigyes helynévgyűjtésekor - monda alapján - még úgy vélték, hogy Szeregyházán hasonló nevű falu létezett. (Vö. Pesty 1983, 55.) Valószínűleg innen vette át e tévedést Moór Elemér is. (Ld. Moór Elemér: Eltűnt faluk az Alföldön. Különlenyomat az Alföldi Tudományos Gyűjtemény II. 1946-47. évi kötetéből. Szeged 1948, 1, 3.) Haan Lajos és Karácsonyi János szerint Szeregyházán Szerhet feküdt. (Vö. Haan 1889, 611.; Karácsonyi 1884, 18.; US 1896, II. 153.) Scherer F. úgy vélekedelt, hogy ha az ásatás helyén nem Szánna állt, akkor egy olyan faluval kell itt számolnunk, mely az eddig ismert oklevelekben nem szerepel. (Vö. Scherer 1938, 33. 1. jgyz.) Határozottan Szánna faluval azonosítja a helyet Halmos B. is. (Vö. Gyula városképi... 1953, 48.; Halmos 1960, 52.) Maday P. Karácsonyi J. alapján megint csak Szerhetet helyezi ide. (Vö. Maday 1960, 195.) - A kérdést, s egyben az itt elpusztult falvak helyének megállapításai és azonosításai terén lévő mintegy évszázados zűrzavart, minden bizonnyal tisztázhatná a régészeli topográfia. 70 Karácsonyi 1896, II. 153. - Hasonlóképpen kapta Boldogfalva a Szabadka, Alabián pedig a Bicére nevet. (Vö. Karácsonyi uo. 13., 47.; Scherer 1938, 265.) A két falu (Szánna és Szerhet) ill. Szeregyháza történetére a fentieken kívül ld. még Palugyay 1855, 43., 172.; Rácz 1880, 110.; Csánki Dezső: Hevesi Bornemisza Benedek gyulai kapitánysága. BRMTÉ VIII (1881/82) Gyula 1882, 75.; Vö 1890, 745.; Karácsonyi 1882, 111., 113.; Vő 1884; Vő: Békésvármegyének szolgabírói járásokra való régi felosztása. BRMTÉ XII (1885/86) Gyula 1887, 101-102.; Fullajtár Ernő: Gyula megyei város. In.: Békés vármegye. (Szerk. Márkus György) Budapest 1936, 182.; Scherer 1938, 26., 3132., 35-38., 40., 43., 97., 149-150., 169., 235.; Maday 1960, 195.; Virágh 1960, 20., 72., 78.; Krisló 1967, 48., 58., 67.; Vö 1981, 53., 78., 83., 90., 124.; Csipes 1976, 16., 18., 21., 42., 70-71., 80., 88.; Káldy-Nagy 1982, 58., 302. 71 Hazai Okmánytár. Codex diplomatics palrius. Kiadják: Nagy Imre, Paur Iván, Ráth károly és Véghely DezsŐ. Győrött 1865,

1. 13.; BO I. 176.; Karácsonyi 1884, 7-8., 11.; Vő 1896, II. 171., 285., 320. 7

^Ld. a 69. jegyzetet. 73 Ltsz.: 61.1.307., 61.1.295., 61.1.456., 61.1.308., 61.1.455., 61.1.306., 61.1.298., 61.1.309. 74 Ltsz.: 61.1.323., 61.1.330., 61.1.327., 61.1.328., 61.1.324., 61.1.326/a., 61.1.321., 61.1.325., 61.1.326/b., 61.1.527. Ezzel az ellentmondással találkoztunk a már említett 61.1.527. ltszámú töredékkel kapcsolatban is. (Ld. a 43. jegyzetet.) ~^Ld az 50. jegyzetet. 22