Szatmári Imre - Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez – Gyulai füzetek 8. (Gyula, 1996)

Török építkezések Gyulán (1566—1695) - III. A leletanyag - Kerámia

Gerelyes Ibolya: Török ép fi kezesek Gyulán kissé szemcsés agyag volt. Festett, illetve festetlen változatuk egyaránt előfordult. Ezek a fazekak méretüktől függetlenül formailag két főcsoportot alkottak. Az első csoportba tartozó edények közös jellemzője tojásdad alakú testük, a váll fölött hirtelen összeszűkülő, hosszú, hengeres nyakuk és szélesen kihajló, csaknem vízszintes; belső oldalukon bordával tagolt peremük volt (XXVIII. tábla 2, 5-6. képek). Ugyanebbe a csoportba sorolhatjuk e fazekak festett változatát, amely csak eltérő peremkiképzésével különbözött a fentiektől (XXVIII. tábla 1. kép). A mázatlan fazekak második csoportjába tartozó edények az előbbiektől csak annyiban térnek el, hogy bár testük a válluk fölött szintén összeszűkül, nyakuk azonban nem külön kiemelt része az edénynek, hanem csak rövid átmenetet képez a váll és az edény pereme között. E csoport fazekainak peremkiképzése igen változatos, megtalálható köztük szép számmal az első csoportra jellemző szélesen kihajló, csaknem vízszintes perem is (XXVIII. tábla 7. kép). A gyulai leletanyagban feltűnően nagy számban kerültek elő az e csoportba tartozó fazekak festett változatai, illetve azok töredékei. Anyaguk szinte minden esetben szürke színű, szemcsés agyag volt, külső oldalukat pedig vörös vagy barna színű, szabálytalan mintát alkotó festés díszítette. Nagy számban találtunk ilyen edényeket például a palánk belső oldalához igazodó török kori szemétgödörben, török talpastálak töredékeivel együtt (XXVIII. tábla 3., 4. kép). Érdemes megemlítenünk, hogy csaknem pontosan ugyanilyen edények kerültek elő a békési török palánkvár területéről is (XXIX. tábla 1. kép).

86 b) A feltárás során a fent ismertetett csoporthoz képest lényegesen kevesebb belül mázas fazekat, illetve azok töredékeit találtuk meg. Ezek anyaga minden esetben sárgásfehér, vagy fehér szíiuí, finoman iszapolt agyag volt. A fazék enyhén hasasodó testén válla és nyaka között átmenet nem figyelhető meg. Pereme szélesen kihajló, széle legömbölyített, kívül vékony borda tagolja. Nyakán három sorban vékony, vízszintes hornyolat fut körbe. Ennek az edénynek a párhuzamát is ismerjük a békési palánkvár anyagából.

87 c) A fazekakat elemezve külön csoportba sorolhatjuk a kisméretű füles fazekakat, vagy bögréket. Ezeknek is több változatuk került elő. A számtalan töredék közül kiemelkedik egy világosszürke színű, kaviccsal enyhén soványított anyagú, kívül vörös színnel festett kis füles bögre. Hasonló darab került elő Békésen is. 2. Fedők A fentiekben ismertetett fazekakhoz tartoznak a velük azonos anyagból készült, festett és festetlen változatban egyaránt előkerülő fedők. A néhány ép darab mellett számtalan töredéket találtunk (XXVIII. tábla 3., 4. kép). 3. Kannák-Korsók A fazekak hatalmas mennyiségéhez képest a leletanyagban viszonylag kis számban fordultak elő kannák és korsók. Ezeket az edényeket anyaguk alapján két jól elválasztható csoportra oszthatjuk. Az első csoportba a sárgásfehér, vagy rózsaszínű, kaviccsal enyhén soványított anyagú tárgyakat sorolhatjuk. Ezek között ép, vagy kiegészíthető darabot sajnos nem találtunk. Az ide sorolható töredékek csaknem mindegyikének külső oldalán vörös színú, festett mintát figyelhettünk meg. A fazekakkal ellentétben azonban a festett kannák és korsók mintázata minden esetben szabályos, geometrikus-jellegu díszítés volt. Sajátos változatot képviselt az a töredék, melynek külső odalán a vörös színnel festett geometrikus minta mellett zöld színú máz nyomai voltak láthatóak. 86 Gerelyes 1980, 8-9. képek. 87 Gerelyes 1980,8. kép. 121