Szatmári Imre - Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez – Gyulai füzetek 8. (Gyula, 1996)

Török építkezések Gyulán (1566—1695) - II. A gyulai vár és palánkja a török korban - 3. A palánkvár

Gerelyes Ibolya: Török építkezések Gyulán cölöpsort bontottunk ki. Ezeknek a mai felszíntől mért jelentkezési mélysége általában megegyezett a külső sorokéval, olyan jellegű, nagymértékű leégés nyomát azonban, mint azokon, itt nem lehetett megfigyelni. A palánknak ezen a részén, egyes helyeken (11. és 13. szelvények) igen nagy méretű, 70-80 cm átmérőjű cölöplyukakat bontottunk ki (5. ábra, XXVII. tábla 3. kép). E hatalmas oszlopokat a sárga agyagos talajba állították. A palánk építésének relatív kronológiáját tekintve e nagy cölöpök a korai periódushoz tartozhattak - tehát véleményem szerint vagy még 1566. előtt, vagy közvetlenül utána kerülhettek a helyükre. A mai felszíntől mérve 190 cm-es mélységben bontakoztak ki egyértelműen. Ettől a mélységtől még 100 cm-t tudtunk haladni lefelé. A további bontást a feltörő talajvíz akadályozta meg. Az ezeknél kisebb, átlagosan 25-40 cm átmérőjű cölöpöknél egyes esetekben igen jól megfigyelhető volt, hogy 50-60 cm-rel magasabbról indultak, és így minden bizonnyal a korábbi cölöpsornak egy későbbi periódusban való megújításához tartoztak. Megfigyeléseink szerint a két belső sort valószínűleg a török korban építették, vagy legalábbis a feltárt szakaszon - a török korban megújították, és az eltelt 130 év alatt is folyamatosan többször javították. Török kori megújításra utalt például, hogy a 11. szelvényben, közvetlenül a cölöpök mellől, még 280 cm-es mélységből is török talpastál került elő (XXIX. tábla 4. kép). Elgondolkodtató tény, hogy a belső - a török korban megújított - cölöpsorok irányukat tekintve egyértelműen bekötnek a palánkvár ÉNy-i oldalán álló - a fenti elemzés alapján török korinak tekinthető- kaputoronyhoz. Ali. szelvényben, közvetlenül a belső cölöpsor mellett, annak irányához igazodva korai, de már török kori szemétgödröt bontottunk ki. A gödör teteje a mai felszíntől mérve 190 cm-es mélységben jelentkezett, nagyméretű, átégett, faszenes foltként. Betöltéséből hatalmas mennyiségű XVI. századi jellegű kerámia - köztük csaknem ép edények kerültek elö. A gödör torok kori voltára az itt feltárt török réztálka és a talpastál töredékek utaltak. A belső cölöpsor mellett, a 9., 12. és 13. kutatóárokban illetve szelvényekben, a palánk irányához igazodva emberi csontváz maradványokat bontottunk ki. A feltárás során egyértelmű volt, hogy nem szabályosan eltemetett halottakról van szó, hanem bedobált emberi maradványokról. A 9. kutatóárokban két koponyát és borda-töredékeket találtunk, a- 12. szelvényben szintén emberi koponyát, alatta lábszárcsontokat, a 13. szelvényben* pedig a szabályosan lefektetett, keresztbe tett lábú váz alatt még egy nem hozzá tarto'zó medencecsont is előkerült (5. ábra, XXVII. tábla 3. kép). Az "eltemetésnek" ez a visszariasztó módja arra utal, hogy valószínűleg valamelyik ostrom következtetéseim szerint az 1566. évi - halottainak hevenyészve elföldelt maradványait tártuk fel. Elképzelhető, hogy a berendezkedő törökök az ostrom után a palánk mellé temették a külső várban maradt holttesteket. Ha ez valóban így volt, akkor ebből két tényre következtethetünk: I.) 1566-ban nem égett le a külső vár teljes palánkja, hanem annak csak két legkülső sora. 2.) A vázmaradványok, illetve a belső cölöpsor távolsága a legkülső cölöpsortól mintegy 8-8,5 méter. Ennyi volt tehát a korai palánk szélessége. Ez az adat nagyjából megegyezik Parádi Nándor ásatási megfigyeléseivel, aki szerint a várépület DK-i oldalán feltárt kettős cölöpsor között körülbelül 9 méter szélességben döngölt, agyagos földréteg húzódott.

82 Ezek szerint a külső, illetve a belső vár palánkjának szélessége az 1560-as években nagyjából azonos, 8-9 méter lehetett. A török korban megújított palánk 3 méter széles lehetett. Ettől ENy-ra, a vár külső vizesárka felé valószínűleg húzódott még egy külső, feltehetően kettős cölöpsor. Ennek mindössze három cölöplyukát sikerült feltárnunk az 1/c kutatóárokban (5. ábra).

83 A cölöplyukak mellett keményre döngölt, agyagos földréteget figyelhettünk meg. A török 82 Parádi 1966, 23. 83 A feltárás ezen a területen olyan kismértékű volt, hogy az ebből levonható következtetéseket csak feltételesnek tarthatjuk. 119