Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 7. (Gyula, 1994)

IV. Fejezet. A reformátusok a város újratelepülése és az abszolutista kormányzás korában (1695-1791)

A kérdés az, hol húzódhattak meg időlegesen az elmenekülő gyulaiak, legalábbis messzebbre nem futó csoportjuk? Legnagyobb valószínűséggel a Gyula, Csaba, Békés és Doboz között eredetileg mocsári szigeteken, erdők között fekvő Gerla falura gondolhatunk. Ecsedy Gábor ugyancsak szájhagyományból jegyezte le, hogy az 1566-os ostromkor a város lakóinak egyrésze „a szomszéd helyekre, nevezetesen a többek között Gerlára vette magát, amit onnan gyanítok, hogy a Török kiűzetése után Gerláról jöttek ide mindjárt vissza sok ollyan famíliák, kik mostan is itt vágynak, és akiknek nagy attyaik s annyaik, mint a Fábján, Kertész, Cseke famíliák, még Gerlán születtek." A mindmáig Gyulán élő Fábián és Cseke református családnevek valóban előfordulnak az 1715-ös és 1725-ös gyulai összeírásban, míg a Kertész családnév 1725-ben a gerlai összeírásban található meg.

14 Az adatok hitelesítik egymást, de hogy érvényesek-e a hódoltság kezdetéig visszamenően, nem tudjuk. Ezért is nem idéztük Ecsedyt az előző fejezetben. Haan Lajos több helyen írja, amit családi emlékezetre hivatkozva, Ecsedy is rögzít, hogy Gerlát a rendszeres áradások miatt 1736-ban hagyták el utolsó állandó lakói. Békésre, Dobozra és valamennyien az imént említett molnárfi, Gyulai János lelkésszel Gyulára költöztek. Karácsonyi János viszont következetesen 1731-re helyezi Gerla végleges fölhagyását. Föltehetően neki van igaza, bár amikor Békés 1732-ben egy váratlan haláleset után lelkész nélkül marad, az esperes a gerlai prédikátort bízta meg beszolgáltatással. Nevét nem tudjuk, talán Gyulai János lehetett, akiről - Haannal ellentétben Ecsedy, egyik dédunokáját idézve, megírja, hogy Gerláról előbb Öcsödre került, mielőtt szülővárosának parókiáját elnyerte.

15 A szoros kapcsolat okán elmondjuk, hogy Gyulai előtt még négy gerlai református lelkész nevét ismerjük: 1713-ban Újlaky Jánost rendelték oda, aki első volt a hódoltság megszűnte után, 1720-ban Patai János, 1723-ban Erdődi János írta alá gerlai prédikátorként az egyházmegyei törvényeket. Végül évszám nélkül Debreczeni István nevét is őrzik az iratok, ki onnan Vésztőre került s feltehetőleg egy személy a két község közt fekvő Doboz 1725. évi papjával, Debreczeni Istvánnal.

16 A gerlai határ kiterjedését 1719-ben tisztázó perben a Gyulán élő Szabó 14 Ecsedy Gábor i. m. II. 30.; Scherer I 273-; Veress 471.; Ember Győző i. m. 124-127.; Dávid Géza i. m. 232. " Ecsedy Gábor i. m. II. 33-; Haan Lajos i. m. 1866. 21.; Haan Lajos i. m. 1870. 184-185-; IL 281. (Az elpusztult templomok 1733-Í összeírásánál nem jegyzik föl, lakott hely-e Gerla); Karácsonyi I. 397.; Szegedi Károly i. m. 1904. 11. l6

HajnalAbel i. m. 79; Haan Lajosi, m. 1866. 21.; Somodi Lajos: Régiségek a helv. hitv. békésbánáti egyházmegyébe kebelezett dobozi egyházat illetően. PEIL I860. 740-744.; Molnár Ambrus i. m. 1989-156.; TtREL I. 29. a. 1. A Békés-Bánáti Református Egyházmegye közgyűlési jkve 10.