Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 7. (Gyula, 1994)

II. Fejezet. A reformáció Gyulán és környékén

alapozta meg kiváló teológiai tudását. Műveit halála után Genfben és Bázelben jelentették meg.

22 Szegedi életpályája kétszer találkozott Gyulával. Alsóbb iskoláit szintén Brandenburgi György birtokán - föltehetően serdültebb korában - Gyulán végezte. Vele kapcsolatosan szólnunk kell a korabeli gyulai iskoláról. A vonatkozó szakirodalomból nem derül ki egyértelműen, hogy a plébániához vagy a ferences rendházhoz tartozott. Rácz Károly és Bunyitay Vince biztosra veszi az utóbbit, Scherer nem. Kathona Géza Szegedi írásaiban ferences szellemiség nyomait véli felfedezni, amit a gyulai iskola kapcsolódásával magyaráz, sőt fölveti, hogy eredetileg maga Kis István is ferences szerzetes lett volna. Bizonyítani azonban nem tudja ezt az ötletet, aminek igaza nem lenne meglepő, hiszen tudvalevő, hogy a magyar reformátorok között nem egy ferences barát akadt (Dévai Bíró Mátyás, Sztáray Mihály, Kopácsi István, Szkhárosi Horváth András).

23 A reformáció nagy súlyt helyezett az oktatásra, iskoláztatásra, és az is tudott, hogy a híressé váló protestáns kollégiumok előzményeként rendszerint megtaláljuk a helyi plébániai, esetleg szerzetesi iskolát.

24 Úgy is fogalmazhatunk, hogy az átlagos plébániai iskolák a XVI. században akkor válnak neves intézménnyé, amikor protestánssá lesznek. így történhetett Gyulán is, ahol a század első évtizedében az iskola növendéke volt a történetíró Szerémi György. Emlékiratának, egyszersmind mendemonda-gyűjteményének hibás konyhalatinságáról többek közt Scherer is megállapította, hogy nem vet jó fényt a gyulai plébániai iskola színvonalára.

25 Ez volt az az iskola, melyet 1520 évvel később Szegedi Kis István látogatott, az ő tanulmányairól azonban Skaricza így tudósít: „a szabad művészetekben való előrehaladásával mindenkit csodálatra ragadott" („bonis uteris profectu omnibus admirandos operám dedit"). Amikor Szegedi 1545-ben másodszorra érkezik Gyulára, Csanádról űzik el reformátori tanításai miatt. Ugyanott tanít, ahol tanult, de azt már „igen nevezetes iskolá"-nak („celeberrimae scholae provincia") nevezi Skaricza.

26 Ez az egyik legfontosabb adat, melyre hivatkozva a történeti irodalom a gyulai latin iskolát a magasabb szintű, azaz középfokú protestáns tanintézetek között 22 A Szegedi Kis Istvánnal foglalkozó, kortársaihoz viszonyítva jelentékeny szakirodalomból csupán a legújabb munkát idézzük, amely latin eredetiben (Stephani Szegedi Vita) és magyar fordításban tartalmazza a Skaricza által írt életrajzot, jegyzetei pedig gazdag kutatási eredményekkel egészítik ki azt. Kathona Géza: Fejezetek a török hódoltsági reformáció történetéből. Bp., 1974. 132., 133-, 206., 216. Humanizmus és reformáció IV. 23 Rácz Károly i. m. 41.; Bunyitay Vince: A váradi püspökség története III. Bp., 1884. 462.; Kathona Géza i. m. 206. 24 Révész Imre i. m. 1938. 266. " Scherer I. 98. 26 Kathona Géza i. m. 90., 93-, 117., 120.