Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 7. (Gyula, 1994)
II. Fejezet. A reformáció Gyulán és környékén
tartja számon. 27 Szegedi patrónája Thurzó Margit, aki férjével, Patócsy Ferenc várkormányzóval együtt - szemben Patócsy Miklóssal - ekkor már híve a reformációnak. A Patócsy család szintén környékbeli birtokos, Ferenc 1542-től 1552-ig követte fivérét a gyulai uradalomban, egyszemélyben Békés és Zaránd vármegye főispánja is volt. Egyetértünk Esze Tamással, aki Gyula reformációs adatait előttünk legrészletesebben vizsgálta, valószínűleg az Erdélyben is nagy befolyással bíró Patócsy Ferenc fellépése hozott döntő fordulatot a hitújítás területén. 28 1543-ban a gyulai szabó céh szabályzatot nyer a királytól, amely mindenben egyezik a budai szabók statútumával, csupán a régi katolikus szertartásokat hagyja el. Bizonyára azért, mert a gyulai céhtagok ekkor már mind vagy nagyobb részben lutheránusok voltak. 29 1536-ban a krakkói egyetem magyar bursájának tagja a gyulai származású Clemens Walkay, aki feltehetőleg azonos a város későbbi főbírájával, Valkay Kelemennel (1559-60). Huszonhárom négysoros stófából álló istenes költeményének versfői is megőrizték nevét. Az 1545-ben valószínűleg Gyulán szerzett ének címe a reformáció egyik alapgondolatát hordozza: „Az Isten előtt való igazulásról, hogy mindnyájan vétkeztönk, azért csak az Istennek irgalmasságától üdvözölhetünk". 30 Mindezek az események Ozoray könyvének megjelenése előtt történtek. Az iskola szekularizálódása is a reformáció eszméinek terjedését jelzi. Szegedi Kis István később Gyulán is prédikált, bár más lelkészi funkciókat nem láthatott el. 1545 végén Ceglédre távozott, az iskola azonban ezután is létezett, noha a kutatás mai állása szerint nem mindig tudható, kik tanítottak benne. Némileg visszapillantva a katolikus korszakra is, maradjunk még az iskola történeténél! A visszapillantást az indokolja, hogy egyetemre olyan latin iskolákból lehetett menni, mint a gyulai volt. A gazdagodó mezővárosra jellemzően Scherer Ferenc 1415 és 1566 között, a vár elestéig (kihagyva az egri és az erdélyi egyházmegye lakosait) 39 biztosan, vagy neve alapján gyaníthatóan gyulai illetőségű hallgatót mutatott ki a bécsi és a krakkói egyetem diáknévsoraiból. 31 27 Révész Imre i. m. 1938. 266. - Rácz Károly i. m. 40-41. egyenesen főiskoláról ír, ami nyilvánvalóan túlzás. Rácz Károly i. m. 51-52. foglalkozik egy reformációkorabeli gyulai nyomda esetleges létével is, de adatok hiányában elveti az ötletet. 28 Esze Tamás i. m. 13529 Scherer I. 17530 RMKTII. XVI. századbeli magyar költők művei I. Kiadja SziládyÁron. Bp., 1880. 271-274.; Scherer I. 99., 169-170., 177. Scherer 1.177. egy másik XVI. századi énekszerzőt, Valkai Andrást is kapcsolatba hoz a gyulai Valkai családdal. Az utóbbi erdélyi antitrinitárius lelkész volt, és az eddigi adatok ismeretében nem igazolható, de nem is zárható ki a kapcsolat. Vö. György Lajos: Valkai András, egy kalotaszegi énekszerző a XVI. században. Kolozsvár, 1947. 31 Scherer I. 99- - Ugyanezt a módszert alkalmazza Karácsonyi nyomán a ferences barátok íievének elemzésekor 1484-1579 között (Scherer I. 95) Rácz Károly i. m. 191. hasonlóan jár el.
