Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 7. (Gyula, 1994)

Okmánytár és adattár

ADATTÁR Gyulai református lelkészek L A parókus lelkészek rövid életrajza A névsor nem tartalmazza sem a reformáció korában bizonyosan a lutheri iránytkövetőket, sem azokat a neveket, amelyek XVI-XVII. századi viselői nem teljes valószínűséggel működtek Gyulán. Néhány esetben fontos adatok hiányoznak vagy azért, mert gyaníthatóan régen elvesztek, vagy mert kutatásaink lezárásáig nem akadtunk rájuk, noha sejthetően megvannak. Adataink forrásai igen sokfélék. A jegyzetelés nagy terjedelmet foglalna el, ezért kényszerűen elhagytuk. Ha valaki több beosztásban szolgált Gyulán, annak nevét a megfelelő helyeken többször is fölsoroljuk. 1. Szendrei Gergely. Róla mindössze annyit tudunk, hogy a kor szokásának megfelelően 1715. január 18-án írta alá gyulai lelkészként az egyházmegye törvényeit. 2. Toronyai András 1716. ápril is 16-án írta alá az egyházmegyei törvényeket, tehát igen gyorsan követte Szendreit. Legkésőbb 1720 végéig kellett elhagynia Gyulát. 1724-1727 között Mándon, 1727-1730 között Nagyszekeresen, 17311733 között Csaholcon és filiájában, Túrricsén lelkész, 'tudjuk még róla, hogy Batizon is szolgált, de ennek időpontja nem ismeretes. A fölsorolt községek mind Szatmár megyében feküsznek. 3. Mándoki István. Hajnal Ábel szerint 1715-1720 között Gyulaváriban működött, ami azért nem fogadható el teljesen, mert a község 17l6-nál előbb nem települt újjá. Az egyházmegyei törvényeket pedig 1721. január 12-én mint gyulai rektor írta alá Mándoki, egy 1722/23-ban zajló búnperben azonban már lelkészként emlegetik. Időközben feleségül vett egy fiatal, nemesrendú özvegyet, akit előző férjének meggyilkolására való felbujtással és házasságtöréssel megvádolva, hamarosan letartóztattak. A vádról kiderült, hogy rágalom és az asszonyt fölmentették 1723 szeptemberében. Elképzelhető, hogy ezután nem sokkal elköltöztek Gyuláról, nem akarván viselni az eset terhét. 1748 előtt Vadászon, 1750-ig Feketegyarmaton lelkész. Mindkét község Arad megyében fekszik. 4. Sukorói vagy Sukorai István. 1715-ben szubszkribált a debreceni kollégiumban. Elképzelhető, hogy békési eredetű, mert a következő években köze volt a nagypénteki énekelt passió bevezetéséhez Békésen. Bizonytalan adatok szerint 1719-ben makói rektor, 1720-ban szentesi lelkész. 1728 és 1734