Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 7. (Gyula, 1994)

VIII. Fejezet. Kommunizmus alatt (1948-1990)

Egyházügyi Hivatal jogutód nélküli föloszlatása volt, és a következő év január 24-én hozott 1990: IV. törvényhez (A lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról). A folyamat betetőzőjeként értékeíve, mi az utóbbit tartjuk korszakváltónak. A gyulai egyházközség évekig rendezetlen személyi viszonyai két döntő esemény előtt (az iskolák államosítása 1948. VI. 16-án és a református egyház állammal kötött egyezményének aláírása 1948. október 7-én) rendeződtek. A május 2-án megtartott titkos szavazáson soha nem tapasztalt számban, 1313an vettek részt, pedig a választók névjegyzékére csak azokat vették föl, akik ezt kérték. Négy jelölt volt. Nagy Sándor, az egyik megválasztott új lelkész tekintélyét növelte, hogy a válságos időkben, Harsányi Pál vejeként elfogulatlanul vezette az egyház ügyeit. A másik lelkész, Kosa Ferenc is közel egy évtizede szolgált Gyulán, 1945 őszétől az önállósult kórházi lelkészi állást töltötte be. A két egyházrészre osztott településen nem kezdtek új templomot építeni, a lelkészek egymást váltva látták el az elnökséget.

3 A lelki élet megpezsdülése és vele összefüggően a háború utáni nyomorúság ellenére megnövekedett anyagi áldozatkészség segítette át az egyházat az iskolái és földbirtokai elvesztésével járó zavarokon. A földosztásnál meghagyott tulajdont, mely elsősorban a lelkészi fizetéseket fedezte volna, voltaképp sosem sikerült saját kezelésbe vonni, mert a városi „termelési bizottság" sokallta a bérleti díjakat, és a presbitérium megkérdezése nélkül alacsony ellenértékért maga adta ki. így amikor 1950-ben „kedvező feltételekkel" fel kellett ajánlani megvételre az államnak a még meglévő földeket, lényeges változás csak a tulajdonjogban következett be, bevételük már alig volt: 107 kat. hold 954 négyszögölt adtak át. Megmaradt két temető, egy belterületi szőlősken, a templom, a parókia, a kántori lak, a kultúrház és a Laura Otthon. Megszűnvén a kulturális és egyesületi tevékenység, az utóbbi kettőt 1948-tól gyülekezeti háznak kezdték nevezni és használni.

4 A földvételárat öt év alatt kellett volna megkapnia az egyháznak, csakhogy az első részletet 1956-ban, az utolsót 1973-ban utalták át, figyelmen kívül hagyva a pénzromlást, 1949-es forintárban.

5 A nyolc évfolyamra fölfejlesztett iskola a tetemes államsegély ellenére olyan terhet rótt az egyházra, hogy bármily keserű volt elvesztése, nagyot könnyített a költségvetésen. A megszokott gyakorlat miatt némi nehézséget jelentett, hogy a városi hatóságtól az átalakult viszonyok miatt most már végleg nem várhatták az állami adó adatainak továbbítását, amihez az egyházi kivetést illesztették volna. 1949-ben még az előző évben használt régi kulcsot alkalmazták s 3 Jkv. VII. 373-, 421., 450.; VIII. 14-16. 4 Jkv. VII. 461., 308.; VIII. 31-, 47., 87. 5 Jkv. VIII. 122., 149-