Elek László: Nagy Gusztáv írásaiból. Versek, széppróza, néphagyomány, publicisztika - Gyulai füzetek 5. (Gyula, 1992)

SZÉPIRODALOM - Versek - Kiadatlan versek és variánsok

Az ostrom egyik balladája Rom és hullaszag! Hol van a város? Hol van az utcátok kedves ösvénye? Hol a ház, Melynek balkonján oly sokat merengtél Egy-egy vers felett? Hol van Anyinga, Kiről oly tiszta álmokat szőttél, S ki különös volt, mint szivárvány A hold körül, S elérhetetlen, Mint a kékfényű csillagok? Anyinga, Mondod hangtalan, Hol vagy? Közel, vagy távol? Nincs rá felelet, Nem tudsz mozdulni, s a szíved oly nehéz, Mint fölötted a félig leszakadt mennyezet, Nekropoliszban csend van, s te csak állsz Bebörtönözve, Anyinga Ott van lábaidnál, a járda megbontott Betonja alatt, S összekulcsolt kezében Feszület... Egy lóról Döcög a kocsi, meg-megáll, Alig vánszorog már a ló, Fáradt is, fél is: elesik, Patájára tapadt a hó. Sovány szegény, csak csont és bőr, S a szügye vértől fekete. Félvak. Öreg. És társtalan. Sors ennél fájóbb lehet-e? Oly szomorú, mint ki vidám, Mióta él sem volt talán,